1200-as évekből

Szerző: | 2013.04.09. (kedd) - 12:05

Rovásemlékeink - 1200-as évekből

M2B-as évekből

Szent Erzsébet ereklyetartójának ékköve (1235–1243)

Az ékkő és lenyomata

Árpád-házi Szent Erzsébet II. András király és merániai Gertrúd leányaként látta meg a napvilágot Sárospatakon 1207-ben (IV. Béla királyunk húgaként). Négy éves korában Türingiába vitték az ottani tartományi gróf jegyeseként. 14 évesen vette el őt Lajos, akivel legendás szerelemben éltek és 3 gyermekük született. Gyermekei születésekor, hálából a szegényeknek menhelyet és kórházat alapított.

A híres rózsa csoda az ő nevéhez fűződik. Számonkérésekor az étel rózsává változott a kötényében. Már 20 évesen megözvegyült. Élete utolsó éveit gyermekeitől, vagyonától megfosztva Marburgban töltötte olyan nővérközösség tagjaként, akiket szigorú önmegtartóztatás és szegénység jellemzett. Mindössze 24 évet élt.

A 2008-as kiállításon a marburgi Ásványtani Múzeumban mutatták be ereklyetartó ládájának (melyben a földi maradványai voltak egykor) ékköveiről és azok viaszlenyomatáról kinagyított képeket. Az itt bemutatott kép arról a 13 mm átmérőjű kőről készült, ami a ládán, a Szűz Mária figura koronájában található, annak pontosan a közepén, a homlok fölött (Zubor Erika felvétele).

Az ékkő felirata

A képen egy korsójából vizet öntő férfialak látható. Csatlós Csaba értelmezése szerint ez Szent Erzsébet vízöntői minőségét jelenti, és az Élet Vizének jelképe látható a képen. Erzsébet kötődése mindig is megmaradt szülőhazájával, ezért is valószínűsíthetjük, hogy az ékkőre utólagosan bekarcolt jelek, magyar rovásbetűk. Zubor Erika olvasata: PÁCA vagy PÁLCA.

Az én olvasatom: APÁCA. Valamelyik magyar lovag ezzel az ékkővel tiszteleghetett Erzsébet apácai élete előtt. A jobbról olvasott felirat érdekessége, hogy az első két betűje jobbra néz. Az utolsó „A” betű pedig a feje tetejére van állítva, aminek magyarázata az lehet, hogy ez a betű így visszamutat a véghangrövidített szó elejére, hogy ezt odaolvasva kiegészülhessen APÁCÁra.

A címerpajzsos pécsi kő (1250 körüli időkből)

Pécsett, a Citrom utcában a gázvezeték fektetését megelőző ásatáskor talált rá Kárpáti Gábor régész 1984-ben, az egykori, középkori Benedek rendi templom közelében, a temető szélében összegyűlt építési törmelék között. Ma a Pécsi Janus Pannonius Múzeumban őrzik, az itt közölt fényképet is ők bocsátották rendelkezésünkre. A kb. két öklömnyi nagyságú kő sík felületébe vannak karcolva a jelek és a címerpajzs alakzat, mely 7,6 cm magas és 6 cm széles. Egykori tűzvész okozta elszíneződés nyomai ma is jól láthatók az írott felületén, melyből következik, hogy akkor beépített állapotban volt.

Kukai Sándor építész olvasata: aBA, ToRoD, TeGYÜNK, KAJSZaTeS, ANYa, ZseBeD. A pajzson kívül: JeNe JeNe RÓT íRáS (a NAGYBETŰ a kiírt, a kisbetű a kihagyott jel olvasata).

Forrai Sándor olvasata: aBA SzeNTjeI vaGYUNK aKI eSZTeR, Anna, erZSéBeT.

A címerpajzsos rovott kő

Megfigyelésem szerint föltünő a címerpajzs kicsiny, tenyérnyi mérete, ami arra enged következtetni, hogy ez akár egy mesterjegy vésete is lehet. Talán a templom munkálatait végzők örökíthették meg így magukat, saját kezűleg bekarcolva a nevük kezdőbetűit (négy esetben). A többkezűséget az eltérő minőségben kivitelezett betűformákon túl az is megerősíti, hogy aki olyan ötletesen összerótta a címerpajzs „átlóját” kitevő „B” betűt az annak aljába fektetett „A” („Á”) betűvel, az miért ne rótta volna rá az „N” betűre a mellette kínálkozó „A” betűt? Egyébként, ha ennek az A-nak az irányát nézzük, akkor az írás balról-jobbra tartó. Azonban megfordul az írás iránya azon a lenyomaton, amit erről a vésetről – akár mindennapos használatra – agyagból vehettek. Ehhez a változathoz kívánkozik, hogy a Benedek-rend fogalomtára így határozza meg az apát fogalmát: „(arámi ab ’atya’, abbá ’atyám’, Jézus így szólítja meg Istent, Mk 14,36) A kolostor vezetőjének titulusa. Jézus korában az abbasz jelentése ’családapa’ volt, ma ’szerzetesatya’”. Ebben az esetben a nevek kezdőbetűi a helyi Benedek-rendi kolostor szerzeteseinek neveit jelenthetik. Tehát a legfőbb jegy: AB vagy ÁB, majd: BBZS, NA, SZRT(TN)SZIK, DN VAGYUNK.

Székely botnaptár a 13. századból

Luigi Ferdinando Marsigli olasz hadmérnökről 1690-ben ezt írták: „A szittya néptörzstől lakott Székelyföldön tanulmányozta és megfigyelte e nép nyelvét s kutatásai közben olyan fát talált, a mely ezen föld első keresztényeinek ünnepeinek naptárát tartalmazza.” Ugyanis, ebben az évben talált rá Gyergyószentmiklós környékén arra a botnaptárra, ami korábban a templomban volt használatos. Ott a hívők rendelkezésére állott, hogy azok elolvashassák rajta a névünnepeket úgy, mint azt ma a falinaptárak segítségével tesszük.

A botnaptár két oldala az év névünnepeit őrzi, a fölöttük lévő rovátkák azt jelzik, hogy azok hány napi távolságra vannak egymástól. A harmadik oldal Jézus életével kapcsolatos személyi és földrajzi neveket, míg a negyediken vegyes bibliai feljegyzések és az ábécé található.

A botnaptár 150 cm hosszú és több mint kétszáz szót tartalmaz. A szöveg átírása összesen 914 betűt tesz ki, de ebből a kiírt jelek száma mindössze 617 db. A betűösszerovások száma 46, s ezekben 103 hangérték van. Ha a rovó minden betűt lerótt volna, fél méterrel hosszabb botra lett volna szüksége!

Marsigli papírra lemásolta a számára ismeretlen szöveget és – egy helybéli székely segítségével – annak olvasatát is aláírta latinul. Majd Bolognába vitte a gyűjteményébe – ezzel mentette meg az utókor számára, mert az eredeti időközben elpusztult. Forrai Sándor ismertetése alapján [Küskarácsontól sülvester estig], lelkes rovó emberek botmásolatot készítettek, melyekből egy-egy részletet közlünk (BOGSZNY = BOdoGaszSZoNY olvasat Boldogasszonyt jelent).

Bárczy Zoltán naptárrészleteBárczy Zoltán naptárrészlete
Alsó sor jobbról haladva: BOdoGaszSZoNY, ALBeRT, GYeRGY, MARKOS; Fölső sor balról haladva: (GY…)ÜMöLCSOLtó, PeRSCSA (Perzsia), PAN(…nONIA)

Schédl Lajos naptárrészleteSchédl Lajos naptárrészlete
Fölső sor jobbról olvasva: MÁTÁS (Mátyás), GeRGeLY, BeNeDeK, BOdoGaszSZoNY, nAGYaMBRUZS; Alsó sor balról olvasva: BIRNAL (Bernát), ILoNA, ORBaN, FeReNC, eStván, PeTRONIA

Lénárth András naptárrészleteLénárth András naptárrészlete
Fölső sor, jobbról olvasva (ez a naptár eleje): KÜSKaRÁCSoN (Kiskarácsony), SZeNtKeReSZT, PÁL, aNTaL, PIRiSKA (Piroska), FÁBIÁN, JÁNoS, INCeH (Vince), PÁL; Alsó sor (balról haladva): …ST, ILYlyES (Illyés), MÁRIA, JAKaB, Anna aSZszoNY, LÁSZlÓ, PeTeR, eSTván, BOdoGaszSZoNY, URSZINE (Az Úr színének megváltozása napja)

0 hozzászólás

Egy hozzászólás elküldése

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Pin It on Pinterest