Hírnökbot

Szerző: | 2018.06.01. (péntek) - 22:30

Kdvs Olvasó! Az itt következő 4 oldalas írás arra keresi a választ, hogy az eszünk szerint lehetséges-e a teremtettségünk.

hírnökbot

Akik ezt tagadják, ők neki se fogjanak az olvasásához. Tőlük viszont csendben azt kérdezem: Meg tudják-e mondani, hogy mitől dobog a szívünk? Aki komolyan fölteszi magának ezt a kérdést, akkor a válaszkeresés egyik lehetőségeként már merem neki ajánlani a „Hírnökbot” írás elolvasását.

Akik nem zárják ki a teremtettségünk lehetőségét, azoknak bizonyára érdekes olvasmánynak tűnik majd ez az írás. Megláthatják, hogy a hírnökbot honnan hozza és hozta is mindig a híreket, s hogy ez milyen ősi tudása az emberiségnek.

Akik pedig hisznek abban, hogy a teremtett világ részei vagyunk, azoknak talán megerősítést jelenthet ez az írás, az elméjüket is „jóllakathatják” vele.

áldás, Miklós

A HÍRNÖKBOT üzenetének értelmezése a teremtett világunkról

A jelkép eredete Mezopotámiába nyúlik vissza. Később az egyiptomi Thot istenség hordta kezében, akit „Háromszor magasztos” melléknev-űként is emlegettek, amit a görögök Hermész Triszmegisztoszra fordítottak. A hirnökbotot a görögök KERÜKEIÓN-nak mondták, majd a rómaiak CADUCEUS-nak.

Az elnevezéséből következik, hogy ez a bot hírt közöl velünk. Ha megértjük, hogy milyen tudást akar közvetíteni, akkor azt is megértjük majd, hogy honnan származik az a hír.

Formája emlékeztet a népmeséinkben oly sokszor megjelenő Életfára, ami világokat köt össze és fölfelé egyre kiteljesedőbb. Központi eleme a tengely. A tengelyen egy gömb van, ami önmagában lévő, tökéletes forma, így a teljességet képes megjeleníteni. Szilágyi László szerint erről a gömbről „talán kimondhatjuk, hogy a tér töve: terem-tő. Ám csak egy tengelyt (sugarat) látunk itt. Meglehet, hogy egy a mi világunk, s van még több teremtő sugár, tengely, amelyekről most nincsen tudásunk, nincsen vele dolgunk.”

A tengelyből nőnek ki a szárnyak, s köréje tekeredik a két kígyó. A kitárt szárnyak mindig mozgást jelképeznek, hiszen az, a repülés közbeni állapot, és a hullámzó kígyótest is mozgást mutat. Ezek „ölelésében” még inkább föltűnő a tengely mozdulatlansága, nyugalma.

A szárnyak első jelentése, hogy azok a repülés, a hírhozás „kellékei”. Átvitt értelemben jelenthetik a mindig szárnyakkal ábrázolt angyalok világát is. A két kígyó hullámmozgást végez, fölfelé haladva, egyre nagyobb hullámokat képezve. A bot körül tekerednek, így spirált alkotnak.

A világon minden hullámmozgás. A hullám rezgése egy egyensúlyi állapot körüli mozgást jelent (azon egyensúlyi állapot körül mozog, ahova a csillapodásával egyre inkább „visszatér” oda, – amiből teremtődött).

Minél rövidebb egy hullám, annál gyorsabb rezgésre képes és a gyorsabb rezgés, mindig több erővel, energiával jár. Az általunk érzékelhető (még ha nagyobb részt műszerrel is!) anyagi világunk a 1014– 1026-os rezgéstartományban található. Anyagi világként érzékeljük, de tudjuk, hogy „anyagi részecske” egyáltalán nem létezik, csupán az állóhullám az, ami anyagi tulajdonságokat mutat!

A mi anyagi hullámsávunkhoz képest fölfelé a gyorsabb/magasabb és lefelé a lassúbb/alacsonyabb rezgésszámú tartományok vannak. Az egyszerűség kedvéért most csak ezzel a három rezgéssávval foglalkozunk. Mindegyikről elmondhatjuk, hogy olyan nagy köztük a rezgéskülönbség, hogy egymással szemben nem mutatnak „anyagi” tulajdonságot, tehát simán áthatolnak egymáson (pl. a rádióhullámok vagy éppen a kozmikus sugárzások a házaink falain).

Ennek példázatát Thorwald Dethlefsen: „A sors mint esély” című könyvében így hozza:A fizikából mindnyájan ismerjük a rezonancia fogalmát (resonare latinul annyit jelent: visszhangzani). A hangvilla csak azoknál a hangoknál rezeg, amelyeknek a rezgése megfelel a hangvilla saját rezgésének. Ha ez nem így van, a hangvilla számára a hang nem is létezik, hiszen nem képes érzékelni. Az a rádióvevő, amelyik középhullámra van beállítva, csak középhullámú adásra lesz együttrezgő, az ultrarövid hullám és a hosszúhullám megismerhetetlen marad számára, nem tartozik a világába, a „világképéhez”. Ahhoz, hogy egy ember valamit érzékelhessen, bizonyos megfelel-ésben kell lennie az érzékelendővel, ez hozza olyan helyzetbe, hogy „együtt tudjon rezegni” vele; az érzékelést tehát ez az együttrezgés teszi egyáltalán lehetővé. A valóságnak mindenki csak azt a területét képes érzékelni, amelyre együttrezgő. Ez nemcsak a valóság érzéki észlelése, hanem a valóság összfelfogására is vonatkozik. Semmi sem érzékelhető, ami kívül van az együttrezgő, a visszhangzó képességünk határain, ezek a dolgok nem is léteznek számunkra. (Ezért hiszi mindenki azt, hogy a valóság egészét ismeri, s hogy azon kívül nincs is semmi más, mint amit ismer.)

Balogh Béla is a zenei világból hoz erre példát:Különböző hangokhoz, különböző rezgésszám tartozik. Minél magasabb a rezgésszám, annál magasabb a hang. Az alsó C és a felső C nem ugyanaz a hang, a felső már a következő skála első hangja. Ha egy dallamot lejátszunk néhány oktávval mélyebben vagy magasabban, az mégis felismerhetően ugyanaz a dallam lesz. (Ezúton is köszönetemet fejezem ki neki „A végső valóság” című könyvéért!)

Számomra nyilvánvaló, hogy a fölfelé szélesedően tekeredő kígyók az egyre növekvő, sűrűsödő rezgésszámot mutatják és ugyanakkor szép kifejezői az állóhullámnak, ami az egymással szemben haladó, egyenlő rezgésszámú és kitérésű hullámok találkozása esetén fellépő jelenség.

A Wikipédián ez az értelmezés található a Caduceusra: A bot az alkímiai erők transzformálását (~ átalakítását) jelképezi, a két kígyó pedig a világ polaritását, kettősségét. A két kitárt szárnnyal együtt ez az alkímiai jelkép az egyensúlyt fejezi ki, illetve azt a folyamatot, amikor a világ kettőssége megszűnik, és minden eggyé válik az univerzummal. Üzenete: Fedezd fel önmagad kettősségét és fogadd el, ez vezet a lélek igazi gyógyulásához.

Vári Jenő meglátása: ez egy ősi villám/villany erőmű, ami életerő áramot gerjeszt.Kiss József György szerint a két kígyó a fény rajzolatát jelentheti. A FÉNY is elektromos és mágneses összetevőkből áll. A mágneses és elektromos tér vektorának (~ irányának) összege, egy forgó spirál vektort alakít ki a terjedés során. A két szárny pedig jelentheti még a szárnyaláson kívül a felülről való látást, a dolgok egységben látását, a bölcsességet is – (teszi még hozzá Kiss).

A Kerükeion rajzára ráillesztettem az általunk ismert elektromágneses hullámok rezgésszámait. Mint tudjuk, a mi, anyagi világként érzékelt tartományunk a 1014– 1026 értékek közé esik. A rajtunk kívül eső, magasabb rezgésű sávot – hozzánk viszonyítva – a felső világnak, s az alacsonyabb rezgésűt pedig alsó világnak nevezem el. A felső vagy az alsó jelző használatát sem kell szó szerint értenünk, hiszen egy magasabb rezgésszámú sáv ugyanazt a teret foglalhatja el, amit az alacsony rezgésszámú világ, tehát egymásban képesek lenni.

Az egyszerűség kedvéért maradok ennél a három világnál, nem kizárva természetesen az általunk föl sem fogható világok számát.

Amikor egy teljes hullám egy másodperc alatt történik, azt nevezzük 1 Hertznek. (A következőkben közelítő és kerekített számokat használok.)

Vegyük először az alsó világunk néhány jellemzőjét: A rádió hosszú-hullámok hossza kilométerekben fejezhető ki és ezek 100 000 rezgésre képesek 1 másodperc alatt. A rádió rövidhullám hossza 10 m – 100 m közé esik s ez már 10 millió (107) rezgésre képes másodpercenként. A mikrohullám csak néhány cm-es, s rezgése viszont már 1010 – azaz tíz milliárd másodpercenként!

A mi „anyagi” világunk alsó küszöbértékét mikor megpróbáljuk elképzelni, emberi felfogóképességünk korlátaiba ütközünk. Ugyanis a 1014-en rezgés már 100 billió rezgést jelent másodpercenként, s mindezt olyan rövidke hullám teszi, aminek a hossza a milliméter ezred része (amit más szóval mikronnak mondunk).

Az ennél rövidebb hullámhosszú Röntgen-sugárzás rezgése már a 1016– 1018 értékek között mozog, s efölött pedig a gamma-sugárzás található.

A felső világ a 1026-on rezgésszámú kozmikus sugárzással kezdődik. Hogy meddig tart, már nem kérdezem, mert nem akarok úgy járni, mint Éva anyánk, aki bűnt követett el azzal, hogy a tudás fájáról szakított. Dr. Papp Lajosnak nyilván igaza lehet, amikor azt mondja, hogy az a fa bizony az isteni tudás fája lehetett (!)

A különböző világok megértéséhez számomra jó példát jelentenek az elektromos képeket alkotó eszközeink példája, mint a televízió és a számítógép. Ezen képalkotások az alsó világ 107– 1010 rezgéssávjában működnek. Micsoda teljesítményre képes eszközöket tudott már az emberiség létrehozni ezen a szinten! A televízió képernyőjén keresztül bejöhet hozzánk az egész világunknak a másolata! A számítógépeinken pedig olyan játékokat játszanak már a gyermekeink, amikbe könnyen beleélhetik magukat. Beleélnek a képernyő mögötti világba, tehát az összes figyelmük ott van úgy, hogy ha szólunk hozzájuk, bizony először csak a testüket tudjuk szólongatni.

Az egyszerűség kedvéért veszem az „anyagi” világunk középértékét, a 1020 értéket, ami 6 szintnyi távolságra van a szélső értékektől. Ezt a távolságot rávetítem az alsó világra, s így a 108 értéket kapom. A két érték között 12 nagyságrendi különbség van. Ebből a tartományból vagyunk képesek az előbb említett digitális eszközöknek a megteremtésére. Ez a távolság 1 billiónyi különbséget jelent! Jó lenne érzékeltetni ezt a számot! Ha hosszban akarom kifejezni, akkor 25 milliószor éri körbe a Földet. Nyilván ez a felfoghatatlan sokszoros teszi lehetővé, hogy az ember képes legyen a saját képére teremteni a hozzá képest alsó világban, a számítógépekben.

Ha mi, a hozzánk képest durvább rezgésű világban képesek vagyunk ilyen számítógépes „élővilágot” teremteni, akkor milyen lehetőségeik lehetnek azoknak, akik nálunknál sokkal finomabb, magasabb rezgésű világban élnek, s hozzájuk képest mi vagyunk a durvább világ? Részemről el tudom fogadni, hogy a testünk egyszerűen „számítógépes” terméke annak a világnak, hogy mi csak árnyékvilága vagyunk a fölső világnak. Az a kép jut eszembe, hogy az ott lévő szellemünk a „számítógépen” (hogy ez valamilyen gép lenne, az most csak a mi fogalmaink szerinti kifejezés, inkább lehetne egy tudati tevékenységnek nevezni) megalkotja, a Földre való saját testét a földi édesanyja méhében, s miután ezzel megvan, egyszerűen „beugrik a képernyőbe”, és helyet foglal a testében, úgy mint mikor reggel beülünk az autónkba, és beindítással „belelkesítjük” (a tűz hozzáadásával lelket lehelünk bele!) s ettől az egész autónyi anyaghalmaz „élni” kezd, majd vezetőként irányítjuk annak mozgását, haladását, úgy mint a szellemünk a testünket. S tesszük ezt nap mint nap. Az éjszakai pihenéssel lehetőséget kap a szellemünk, hogy az igazi, finom rezgésű otthonában föltöltekezhessen, hogy majd bírja erővel a testünkben létezését ebben a durvább világban. (Mi sem bírnánk ki, ha földi életünk minden percét, folyamatosan az autónkban ülve kellene töltenünk!) Az „autónkra” azért van szükség, mert azzal tudunk haladni ezen a földi vándorúton, ami esélyt ad nekünk arra, hogy letörlesszük az előző életünkben összehozott adósságainkat, s legfőképpen, hogy Jézus útját járva megtanuljunk szeretni és szeretni tanítani, az Ő igazsága szerint élni az Ő életét.

A fenti példák ismeretében kérdezem. Ebben az elanyagiasodott, „egyszer élünk!” világban megengedjük-e magunknak, hogy helyet adjunk a teremtettségünk lehetőségének?
Áldás, Miklós

1 hozzászólás

  1. Ádász Sándor

    Kedves Miklós!
    A hirnökbot-ot elolvastam. Bevallom, már nagyon régen nem olvastam, mert annak idején amikor még keresgéltem az igazságot, csupa hasonló írásokra bukkantam és mindnek az olvasását abbahagytam. Tettem ezt azért, mert az írások tele vannak találgatásokkal, és meg sem közelítik a “végső valóságot”.
    Talán nagyképűnek hangzik amit itt írtam, de Te tudod legjobban, hogy kénytelen voltam magam a dolgok végére/elejére nézni. Elegem volt a tabukból, a megfejthetetlennek kikiáltott jelenségekből, a félremagyarázásokból, … . Valójában a fizika jelenlegi törvényei elégségesek (már vagy 100 éve) a teljes világkép felállításához. Ha jól emlékszem, 2016 augusztusában átadtam Neked az Egy-ség, a Világegyetem felépítése és működése c. könyvemet. A fenti írásodból arra következtetek, hogy nem volt időd az elolvasására, mert ellenkező esetben nem ilyen tanulmányt írtál volna. Azonkívül, nem hivatkoztál volna az írásban szereplőre. Sok a találgatás! Eggy (tájszólásban írok) igazság van, a többi mind csak részigazság és emberi tévutak, a tiszta igazság útvesztője.
    A hirnökbot Hermész botja (Szentesen és Hódmezővásárhelyen is van Hermész szobor), az ősi beavatási hirnökbot. A jelentése: a lélek fejlődése, amely lehet sok leszületésen keresztül fokozatos, vagy akár eggyetlen pillanat alatt is elérhető és megélhető a boldog összetartozás élménye. Ekkor megszűnik minden önösség, létrejön a mindenséggel való Egy-ség. A két felfelé haladó kígyó nem más mint a gyökércsokorban fészkelő kundalini kígyók. Ha ezek elérik a legfelső koronacsokrot, eléri az egy-én a pillanatnyi végső fejlettségi állapotot. Csak rajtunk áll ennek az üteme. A halálközeli élménybeszámolók mind arról szólnak, hogy a felsőbb világokban (lelki és szellemvilág) milyen boldogok a szellemek, milyen egységben, szeretetben élnek. Mindenki visszakívánkozik és már nem fél a haláltól. A földi élete mindenkinek egycsapásra megváltozik, más lessz az érték, az emberi kapcsolatok sokkal fontosabbak minden anyagi eszköznél. Az alapépítőkő az életegészecske, az elektron amelyik mind a három világrészt felépíti és a lelkivilágrészben a továbbfejlődött, a szerveződött a pozitronnal mágneses összefonódásba került duális formája, majd az összes mágneses csokraikon keresztül a bifurkáció szerinti mágneses kapcsolati rendszerük által ezt az összetartozást valósítják meg. Mi emberek semmi újat nem találunk ki, minden egészecske-szinten megvalósult és mi azt alkalmazzuk. Ez a lelkivilági mágneses kapcsolati rendszer van ábrázolva a tarsolylemezeken, jelezve az összetartozás fontosságát, és ugyanez a mágneses kapcsolati rendszer az egész Világegyetemünket egy mágnesként összetartja, aminek a tárgyi-világi, vagyis az érzékszerveinkkel érzékelhető világunkban a gravitációs jelenséget létrehozza. Az ősmagyarság mindent tudott. A nép-tanmeséink is erről szólnak, csak értelmeznünk kell őket.
    Mindezt megtalálod a könyvemben, de rövidebben a Gondolatok a világ egy részéről c. kis füzetemben. Ha feléd megyek, a buszmegállóban adok eggyet.
    A többi részt majd később nézem át.
    Baráti jókívánságokkal, üdvözlettel, isten áldjon!
    Ádász Sándor
    ui. hozzászólás rovat: nem tudom az írásom visszapörgrtni, elolvasni az elejét, megy az egész képernyő!

    Válasz

Egy hozzászólás elküldése

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Pin It on Pinterest