Számadó és számvevő juhászaink átadás-átvételkor számot tudtak adni az állatok darabszámáról. Ezt rovásbotokon örökítették meg. Ennek a legegyszerűbb változatát sem lehetett hamisítani, ugyanis úgy készült, hogy miután fölrótták az átadott és átvett darabszámot a botra, azt hosszában elrepesztették. Az egyik felét a számadó, a másikat pedig a számvevő vitte magával. Mikor a legeltetési időszak után találkoztak, összeillesztették a két fadarabot, és összeállt a teljes kép az eredeti állapotról.
Természetesen, a rovásszámok is jobbról balra íródnak:
7 7
6 6
5 5
4 4
3 3
2 2
1 1
V 50
xxxx 40
xxx 30
xx 20
x 10
9 9
8 8
M 1000
B 100
Vxxxx 90
Vxxx 80
Vxx 70
Vx 60
A számok jelölése 1-5 között az ujjak helyzetéből adódik
A számainkat is úgy írjuk, mint ahogyan ejtjük őket: pl. tizenegy = tízen van egy = 10 + 1 = x1; huszonkilenc = húszon van kilenc = 20 + 9 = xx9 (és nem a római számokhoz hasonlatosan, ahol ezt 30–1-ként jelölik). Száz fölött a helyi értéket kiírjuk: pl. négyszáz = 4B; kétezer = 2M; azonban a kezdő egyest nem kötelező kiírni (mint ahogyan mondani sem): egy száz = B; egy ezer = M.
Szondi Miklós, tanár, rovásoktató, a magyarrovas.hu szerzője
A magyar nemzet őstörténetének kutatása eredményeként ismeretterjesztő előadásokat tart és ilyen témájú könyveket ad ki. Ezek olyan ismeretek, amiket vagy nem tanítanak iskoláinkban vagy másként tanítják azokat…
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy a honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében sütiket alkalmazunk. A honlapunk használatával ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi.ElfogadomNem