Rovásoskola a Magyarok Országos Gyűlésén

Szerző: | 2013.02.25. (hétfő) - 07:00

A magyar ember tiszteli a Tanítókat.

rovásoskola a maGarok orSágos Gűlésén

A magyar ember tiszteli a Tanítókat.

A Rovásoskola évek óta sikeresen működik a Magyarok Szövetségének rendezésében. A siker mutatója az is, hogy egyre több rovásfelirat olvasható Bösztörpusztán, már nem különlegességként, hanem természetesen. Az előző években Androsovics József és Tisza András, idén Szondi Miklós volt a Rovásoskola szervezője, aki a magyar rovók színe-javát összegyűjtő, nagy jelentőségű Solti Tanácskozás létrehozója is volt.

A Rovásoskola sátrába belépve, a Hódos László által felújított Forrai Sándor-kiállítás képeinek segítségével ismerhették meg a rovásemlékeket a látogatók. Ezeket Szöllősi János bocsátotta a Rovásoskola rendelkezésére. A rovásírásos helységnévtáblák Androsovics József által összeállított képeinek gyűjteménye is kiállításra került.

A Rovásoskola házigazdái voltak:

  • első napon Csernus Lajos, a kecskeméti Hírös Rovókör vezetője, a kecskeméti rovásírásos helységnévtábla állítás szervezője
  • második napon a Baranyai Rovók képviselője, Szilágyi László Pécsről
  • harmadik napon Androsovics József, a Dunaújvárosi Rovókör létrehozója, versenyekre felkészítő oktató
  • negyedik napon Tisza András és Tiszáné Bencsik Mária, a móri Nimród Gyermekei Rovókör vezetői, versenyekre felkészítő oktatók

A Rovásoskola működését segítette még Czippán István, az érdi Varga Zoltán Rovásíró Kör vezetője; Csatlós Csaba, az egri Raózsa Szín Rovókör vezetője; valamint Kenyeres Kálmán, Vári Jenő, Frigyesi Piroska, Kovácsné Szilvási Éva, Patassy Sándor és Solt fejedelem rovói Soltról.

Kiemelt előadások is voltak. Csatlós Csaba az ősi rovásszámok mai rovásképeiről beszélt, Szentesné Frigyesi Piroska a szarvasi tűtartó általa történt megfejtését adta elő, Tisza András magyar nyelvünk szerkezete és nemzeti írásunk közötti állapított meg összefüggéseket. Jómagam arról beszéltem, hogyan lehet megismertetni az iskoláskor előtt gyermekeinket ősi írásunkkal. Tapasztalatom, hogy a harmadik osztály elvégzése előtt nem ajánlatos oktatni, mert az első három évet meg kell hagyni a latin-betűs olvasás–írás–helyesírás tökéletes elsajátítására, hiszen ebből kap osztályzatot a gyermek. Vannak azonban olyan módszerek, többek között formaegyeztető, emlékezetfejlesztő játékos feladatok, melyeknek segítségével a kicsik is megismerkedhetnek régi magyar betűink szép mintavilágával.

Szakács Gábor öt percben foglalta össze mondanivalóját a rovásírásos helységnévtáblákkal kapcsolatban, összehasonlítva a hagyományőrzők kézzel faragott tábláinak és a készen vásárolt fém tábláknak eltérő hatását a nemzettudat, magyarságtudat, közösségépítés szempontjából.

Augusztus 19-én a Rovásoskola legtöbb feladata Hum Attilánéra, Lídiára hárult, aki a felsorolt előadások között a folyamatos oktatást vállalta fel. Ő is sikeres versenyekre felkészítő oktató, idén a Budapesti Hagyományőrző napon, a XVII. kerületben ért el kitűnő eredményt a szigethalmi Széchenyi István Általános Iskola tanulóival. Bösztörpusztára is felkészülten, gazdag szóróanyaggal érkezett. Az olvasás–írás tanításán kívül szinte elsőként vállalkozott arra, hogy a Barta József grafikus által kidolgozott, rovásszámokkal való műveletvégzést bemutassa. Több évtizedes tanítási gyakorlatommal értékelni tudtam, hogy az oktatási módszertan helyes alkalmazásával, a fokozatosság és az életkori sajátosságok figyelembevételének betartásával és nem utolsó sorban szeretettel adta át tudását az érdeklődőknek.

Amikor még főiskolára jártam, újdonságnak számítottak az olyan módszertani eljárások, mint a „workshop” és „brainstorming”. Az előbbi műhelymunkát jelent, az alapelvek közlése után az előadó bevonja hallgatóságát a munkába. Ezzel mind a felnőtteknél, mind a gyermekeknél igen jó eredményt lehet elérni, a hallgatóság nincs csupán befogadó–alárendelt–passzív szerepre kárhoztatva, részt vehet a közös gondolkodásban, alkotásban.

A „brainstorming” talán az ötletroham kifejezéssel fordítható legjobban. Egy kérdés megoldásában mindenki szabadon előadhatja gondolatait, javaslatait, az emberi agy ontani kezdi a megoldásokat, az új ötletektől kezdve egymás ötleteinek továbbfejlesztéséig. A hangulat jó, mivel nem lehet leszólni, kicsúfolni mások ötleteit. A Rovásoskola előadóinak stílusa, mondanivalója, eszköztára pontosan az embereket vonzó, de a téma ismeretében különböző szinten álló, s különböző időben a sátorba telepedő hallgatósághoz illett. A Rovásoskola idei működésére a műhely jellegű, korszerű, közös alkotási folyamat volt jellemző, amely például az Egyesült Államok-beli nagy egyetemek nyári foglalkozásainak is sajátja.

Az oskolában folyamatosan voltak érdeklődők. Volt olyan fiatalember, aki miután az egész napját ott töltötte tanulással, még másnap is visszament folytatni azt. Germán runák kutatásával foglalkozó német látogató elragadtatottan nyilatkozott a Rovásoskola sátrában tapasztaltakról. Elmondta, hogy tudományos értekezése sokkal előbbre tartana, ha Németországban is létezne olyan komoly hagyományőrző tevékenység, főként a runák oktatása, mint amit a MOGY Rovásoskolájának sátrában tapasztalt.

Az eddigiekből is kitűnik, hogy a Rovásoskola szervezői, résztvevői nem karosszékben spekuláltak ki elméleteket, hanem a terjesztés–oktatás–kutatás szilárd alapjaira építkeznek. Aki mind a négy napon meglátogatta a Rovásoskola sátrát, teljes képet kaphatott nemzeti írásunk múltjáról, jelenéről, megtanulásától kezdve elvont jelképi értelmezéséig.

Friedrich Klára
2012 augusztusa

0 hozzászólás

Egy hozzászólás elküldése

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Pin It on Pinterest