1800-as évekből

Ősi írásunk legterjedelmesebb alföldi emléke a 16 db rováspálca, mely 157 szót tartalmaz. Hosszuk 20 és 32 cm között váltakozik, 1-1,5 cm vastagok.

1700-as évekből

Az erdélyi Kaposi Sámuel főiskolai tanártól származó betűsort Bél Mátyás felvidéki születésű evangélikus lelkész, tudós jelentette meg nyomtatásban Lipcsében.

1600-as évekből

Szamosközi István – aki Bocskai István erdélyi fejedelemnek volt az udvari történetírója – császárellenes verset írt latin nyelven, de úgy, hogy a császárt korholó kifejezéseket rovás-betűkkel írta.

1500-as évekből

Az eredetileg talán kőbe vésett templomfeliratról az 1751 és 1770 közötti évek valamelyikében pusztító tűzvészt követően már nem tudunk, azonban előtte két másolat is készült róla.

1400-as évekből

Egy 1483-ból származó ősnyomtatvány belső védőlapján találták ezt a rovás-betűsorunkat. A lapon latinul ez a cím olvasható: „A székelyek betűi, melyeket fára véstek vagy róttak”.

1200-as évekből

Árpád-házi Szent Erzsébet II. András király és merániai Gertrúd leányaként látta meg a napvilágot Sárospatakon 1207-ben (IV. Béla királyunk húgaként).

Évezredesek

A világ ma ismert, terjedelmes szövegű legrégebbi írásos emléke ez, amit az erdélyi (ma Románia) Tatárlakán találtak 1961-ben.

Segítségünkre voltak

segítségünkre voltak

Deák Dezső: A bodrog-alsóbűn talált rovásfelirat elemzése, szerzői kiadás – 2000
Forrai Sándor: Az ősi magyar rovásírás az ókortól napjainkig,
Antalógia Kiadó, Lakitelek – 1994
Friedrich Klára–Szakács Gábor: Kőbe vésték, fába rótták, Szakács Gábor kiadása – 2005
Koricsánszky Atilla: Táltos rovás, hadi rovás, Pécel – 2007
Libisch Győző: Rováskincsek – A régi magyar írás emléktára,
CD-kiadvány, Budapest – 2004
Mandics György: Róvott múltunk, Irodalmi Jelen Kiadó, Arad – 2010
Mandics György: Somogyi Antal rovásírásos gyűjteménye, I. kötet,
Magánkiadás, Budapest – 2012
Radics Géza: Eredetünk és őshazánk, Chicago – 2006
Sebestyén Gyula: Rovás és rovásírás – 1909, Hasonmás kiadás: Püski, Budapest – 1999
Szabó Ildikó: Thelegdi János és a székely–magyar rovásírás, szakdolgozat,
Eszterházy Károly Főiskola, Eger – 2012.
Szelp Szabolcs: A Nikolsburgi ábécé szerzősége és keletkezési ideje,
Magyar Nyelv 107 (2011, Budapest): 407–428.
http://www.c3.hu/~magyarnyelv/11-4/szelp_114.pdf
Szentkatolnai Bálint Gábor: A honfoglalás revíziója, Kolozsvár – 1901
Szondi Miklós: Az írástudó alföldi juhászok hagyatéka, Halasi Múzeum 3. – 2009
Varga Csaba: Jel, jel, jel avagy az ABC 30.000 éves története, Fríg Kiadó – 2001
Thelegdi János: Rvdimenta, azaz a hunok régi nyelvének elemei – 1598,
Ars Libri, Budapest – 1994
Zomoráné Cseh Márta: A szarvasi tűtartó, a dálnoki templom és a székelyzsombori írott kő rovásfeliratának megfejtési kísérlete, Szamosújvár – 2007

Pin It on Pinterest