Szondi Miklós válasza

Szerző: | 2012.11.21. (szerda) - 08:55

Szondi Miklós tételes válasza a kampányműsornak, színelőadásnak, fantom-szervezetek találkozójának, stb. minősített solti „Egységes rovás” értekezletre.

Sondi miklós válaSa

A solti értekezletről szóló, „Az egységes rovás” című könyv teljes tartalmát szeptember 14-én föltettük a világhálóra: http://magyarrovas.hu/olvasmanyok/. Az időzítést látva úgy tűnik mintha erre érkezett volna válaszként – 2012. szeptember 23-án, vasárnap, reggel 8 órakor – a „Solt volt, hol nem volt…” című írás, ami megtekinthető a következő címen: http://rovas.info/index.php/hu/koezelet/1279-solt-volt-hol-nem-volt.
Nem tudjuk, hogy személy szerint ki írta, mindössze Rovás Info az aláíró. A köztudatban ez két szereplőt takar: Sípos Lászlót és Rumi Tamást.

A solti értekezletről szóló, „Az egységes rovás” című könyv teljes tartalmát szeptember 14-én föltettük a világhálóra: http://magyarrovas.hu/olvasmanyok/. Az időzítést látva úgy tűnik mintha erre érkezett volna válaszként – 2012. szeptember 23-án, vasárnap, reggel 8 órakor – a „Solt volt, hol nem volt…” című írás, ami megtekinthető a következő címen: http://rovas.info/index.php/hu/koezelet/1279-solt-volt-hol-nem-volt.
Nem tudjuk, hogy személy szerint ki írta, mindössze Rovás Info az aláíró. A köztudatban ez két szereplőt takar: Sípos Lászlót és Rumi Tamást.

Az egyszerűség kedvéért a honlapon megjelent szöveg – amit dőlt betűkkel, bal oldalra másoltam be – közé szúrom a megjegyzéseimet (normál, nem dőlt betűkkel, jobb oldalra, szürke háttérrel).

Akkor lássuk az írást, teljes egészében:

Már csak “saját körben” hivatkoznak a külföldi szabványosítók melletti solti marketing-rendezvényre. Viszont egyre többen elhatárolódnak tőle. Nem véletlenül…

Mindjárt az elején már marketing-rendezvénynek minősítik ezt a rovásszakmai értekezlet. Az elhatárolódás jelenidőben való használata pedig arra utal, mintha ez most is zajló folyamat lenne, pedig nem az.

Turáni átok – Solt 2012.

A rovótársadalom többsége számára ma is rejtély és “technokrata misztikum” nemzeti írásunk szabványosítása. Ennek ellenére a felhasználói kör felelőssége is a közeljövő rováshasználatát befolyásoló folyamat, ezért fontos, hogy tudatában legyen a lényegi kérdéseknek. Ebben segít minapi cikkünk, a “Mi fán terem a rovás szabvány” c. tömör, ún. “szájbarágó”.

Fontos azonban azt is tudni, hogy az ismerethiány és a puszták népeinek már oly sokszor vesztét okozó irigységgel vegyes rosszindulat nemzeti írásunk szabványosítását sem kerüli. Ennek egyik példája a nevével ellentétes szellemiségű “Egységes rovás” értekezlet is, de remélhetőleg a rovásműveltség életereje ezt is kibírja, s a mai viszálykodások epizódja csak apróbetűs rész lesz a jövő rovástörténeti könyveiben.

Az irigységgel vegyes rosszindulatra hozzák egyik példaként a solti értekezletet, s mindjárt fokozzák is: a nevével ellentétes szellemiségű értekezlet. A szabványosítástól különbözik az egységesítés. Az alapítvány folyamatosan a szabványosítással, és annak magasztos szakmaiságával foglalkozik. Ám ez „csak” (nem lebecsülve a szabványosítást) végrehajtása lehet a rovás-szakmai eredményeknek.

Tanácskozás, szakmai műhely vagy kampányműsor?

Idei év április 21-22 napjaira hívták össze a tanácskozást, melynek a szervezők honlapján most (már) nem elérhető sem az eredeti célja, sem a napirendje … nem véletlenül. De a neten nem tűnik el semmi!

A meghívó elérhetőségét úgy időzítettük a magyarrovas.hu honlapon, hogy az csak a rendezvény megkezdésének napjáig lehessen látható, hiszen utána már idejétmúlt. Természetesen a kiküldött levelekben nyilván még a mai napig is megtalálható. De megtalálható azok honlapján is, akik ma eltüntetést emlegetnek: http://rovas.info/index.php/hu/rendezvenyek/1018-rovas-ertekezlet-solt

A szakmai tanácskozásokat jellemzi a meghatározott tárgykör és az ahhoz kapcsolódó napirend, ahogyan a szakmai alapú véleménycsere, érvek ismertetése és megtárgyalása. A munkamennyiség tervezett és szakmai célokat szolgál. Solt ezekkel az ismérvekkel nem rendelkezett. Az ezotériától kezdve a néhány betű elleni küzdelmen át a számmisztikáig terjedő “előadások” díszletként értékelhetők egy szabványosítási csoport kampánycéljaihoz.

A meghívóban meghatározott tárgykörökre érkezett előadások kaptak helyet az értekezlet napirendjében, ami a mai napig is olvasható „Az egységes rovás” című könyv 16-17. oldalain: http://magyarrovas.hu/olvasmanyok/. Látható belőlük, hogy ezek rendelkeznek azon ismérvekkel, amire a Sípos–Rumi szerzőpáros egyszerűen tagadó mondatot állít. Amikor ők maguk is jelentkeztek az előadásaikkal, ők is a meghirdetett tárgykörök közül választottak.

Egyedi megoldásnak tekinthető, hogy nem az ő szájuk íze szerinti előadásokat már nem is tekintik előadásnak, díszletnek minősítik azokat. (Érthető, de elfogadhatatlan, hogy amihez nem értenek azt kirekesztik.)

Döntéshozatal vagy színelőadás

A tudományban nincs döntéshozatal, csak elméletek, érvek és bizonyítások ütköztetése van, ezért tudományos kérdésben a “többségi” döntéshozatal fából vaskarika. Szakmapolitikai és érdekképviseleti kérdésben viszont létezik döntéshozatali folyamat, amelynek vannak többé-kevésbé kialakult módszerei és elfogadott normái.

A solti “döntések” azonban nem rendelkeztek nyilvánosan meghirdetett témákkal  és célokkal, nem követték a döntéshozatali normákat sem (napirendi időbeosztáson túl, a résztvevők egy részének távozása után, etc.). A szavazásként feltüntetett bohózat ugyan látszólag két szabványosítási beadvány közüli választás címén történt, de mindez teljesen ad-hoc módon, regisztráció és  a részvételi feltételek ellenőrzése nélkül. Mindez úgy, hogy a résztvevőknek egy népbírósági tárgyalást idéző színpadi “kampányvitán” kívül nem volt lehetősége a tervezeteket megismerni sem.

A nyilvánosan meghirdetett témákat éppen az a meghívó tartalmazta, amit most pár sorral előbb éppen ők „hoztak vissza” nekünk az eltüntetés szándékának leple alól.

Szerintük a solti határozatok nem feleltek meg a szakmapolitikai elvárásoknak, ezért csak „döntések”-ként írnak róluk. Milyen mérce ez, mikor a 2008-as gödöllői értekezlettől senki nem vitatja el, hogy jogosult volt határozatokat hozni többségi szavazással? („Az egységes rovás” című könyv 46. oldalán is olvasható idézetben így fogalmaznak, Gödöllőről: „… a résztvevők által elfogadott határozat jelenti”.) De látható erre példa a jelen írásban is néhány sorral lejjebb.

A solti értekezleten az a ritka pillanat állt elő, hogy két beadvány képviselői közül ketten-ketten jelen voltak, így az erőviszonyok is kiegyenlítettek lehettek. A „bohózat” keretében arra kértük őket, hogy győzzenek meg bennünket, hogy miért az ő beadványukat támogassuk. Bizony emlékezetes, hogy a föltett kérdésekre nem kaptunk mindenkitől választ, csak mellébeszélést. Igen, a tervezeteket megismerni némi nehézségbe ütközött, mert a Hosszú Gábor-féle beadványt még a mai napig sem jelentették meg magyarul. Aki meg magyar ügyben magyarul akar tájékozódni és nem tud angolul, az vessen magára!

Aki alaposan fel akart készülni annak a meghívó levelekben éppen a rovas.info-n található elérhetőséget tudtam ajánlani: http://rovas.info/index.php/hu/technika/702-a-rovas-szabvanyositasa

Éppen Sípos László volt az, aki kampány-vitának kezelte azt a lehetőséget, ahol szakmai érvek hangozhattak volna el részükről is, de ő csak a „ki adta át személyesen a Pápának a rovásírásos Bibliát”-ig jutott el.

A regisztráció hiányát emlegetni furcsa dolog az olyanoktól, akik maguk is aláírták a jelenléti ívet. Igaz, náluk sem ellenőriztük a részvételi feltételeket, mert feltételeztük, hogy tudnak róni.

Ügynöközés és suttogó propaganda

A meghirdetett napirendtől eltérő döntéshozatal kierőszakolása nem nélkülözte a sem “suttogó meggyőzést”, sem a nyílt csúsztatásokat, valótlanságok sulykolását. A tudatos karaktergyilkosság, a jelen nem lévőket érintő gyalázkodás, a nyílt ügynöközés, árulózás és politikai felhangú “kazározás” hangneme méltatlan volt nem csak a rovásműveltséghez, de a közösségi léthez is.

Hogy milyen karakter gyilkolásáról van szó, azt nem tudom, de hogy nem volt a távollevők gyalázkodása és még a vita hevében sem vádoltak meg senkit ügynöközéssel vagy árulózással, az biztos. A „kazározás” pedig nem politikai felhanggal hangzott el, hanem történelmi távlatokba helyezve kérdezett rá az egyik résztvevő.

Névhasználat, egységesítés, szabványosítás

Az ősi közös nevező őrzése nem csupán formai hagyománytisztelet, hanem a szellemi örökség elvének, mondanivalójának megértése, valamint továbbvitele, fejlesztése. Ez volt Gödöllő szelleme, amivel szemben Solt a szűkítésről szólt. Az egyik legfontosabb ügyben, a névhasználat tekintetében (székely-magyar rovás, angolul Szekely-Hungarian Rovas) határozat született már 2008-ban, melyhez 4 éven át hű maradt a rovótársadalom többsége. Solt – Gödöllőn is részt vett – szervezői viszont megszegték a közmegállapodást – kizárva a székelyeket a névből. Ez felveti a kérdést, hogy az új “magyar rovás” előterjesztőjének fűződik-e érdeke a “saját” márkanévre történő váltáshoz…

Nem elvitatva a székelyektől azt az érdemet, amit ősi írásunk megtartásában tettek, Gödöllőn is az volt a legfőbb érvem, hogy a székely-magyar megjelöléssel azt sugalljuk, mintha a székelyek nem lennének magyarok. Emlékezetem szerint mindössze kettő szavazattal kapott többet (az akkor már erősen megcsappant létszámú résztvevők körében) a székely-magyar elnevezés. De ha valakinek módjában áll a gödöllői értekezlet jegyzőkönyvéhez hozzájutni, kérem ellenőrizze állításom helyességét.

A „saját” márkanévre történő váltás hátteréhez szólva: eleddig nem is gondoltam a 2006-ban létrehozott www.magyarrovas.hu honlapom ilyen reklámozására, de most már látom, ennek sem rossz.

A valódi cél és egy gyanús közokirat

Szakmai munka, vagy érdekképviseleti döntéshozatal híján, a rendezvénynek nem marad sok más hozadéka, csak egy külföldi szabványosítási lobbinak szóló “menlevél”, mely az értekezletet követően Szondi Miklós nevével jegyzett beadványban (N4267 – innen letölthető) tárgyiasult. Ebben szerepeltetik a megjelent szervezeteket, azt sugallva, hogy azok mindegyike támogatja az Everson-Szelp féle beadványt. Mindezek után azon természetesen már nincs is mit csodálkozni, hogy a Szondi Miklós aláírásával kelt hivatalos dokumentum file-adatai megőrizték annak a gépnek az tulajdonosi adatait, ahol az irat készült: Szabolcs Szelp…

Az értekezlet határozatainak érvényt szerezni természetes törekvésnek minősíthető. Ha megszületett az értekezlet határozatai közül a 9. pont („Az egységes rovás” című könyv 188. oldala), akkor annak egyenes következménye, hogy ezt tudomására hozzuk a döntéshozóknak. Ezt lehet „menlevélnek” is minősíteni, de ez attól nem az.

Bizonyára a részvételi feltételek ellenőrzésének gondolata helyett alakult úgy, hogy rákérdeztünk a jelenléti íven, hogy ki melyik szakmai csoportosulástól jött. Ebből nyilván nem következik az, hogy ő annak mindennel felruházott képviselője, ezért nem is tulajdonítottam annak jelentőséget, mikor képviselt szervezetekről írtam a beadványban. Ez akkor vált jelentőssé, mikor beindultak azok a megkeresések, amit Sípos László és Rumi Tamás csináltak a június 7-ei MSZT szavazást („Az egységes rovás” című könyv 214. oldalától) követően. Kérésre aztán június 23-a óta így olvasható ez a mondat a magyarrovas.hu-n: „A hetvenegy fős értekezleten magánszemélyek, az ősi írásunkat ápoló, gyakorló, azt terjesztő szakmai csoportosulások tagjai voltak jelen.”http://magyarrovas.hu/az-egyseges-rovas-ertekezlet-kozlemenye/

Annak sugallása, hogy mindegyik szervezet támogatta volna az Everson–Szelp-féle beadványt, nem állja meg a helyét, hiszen az értekezlet határozatának ismertetésénél az 53 fő szavazatának megoszlását írtam le a beadványban.

Valakivel le kellett fordíttatnom angol nyelvre a beadványt. Hát nem az ellenérdekelt fél jutott az eszembe! Szelp Szabolcsot kértem meg erre. Így maradhatott benne a fájl-adatokban az ő neve. De ennek semmi jelentősége sincs, hiszen tudjuk, a mondanivalóért mindig az a felelős, akinek a szövegét átfordítják másik nyelvre, a tolmács csak a fordítás pontosságáért.

A “szakértő”

A fent említett dokumentumból (N4267) is nyilvánvalóvá válik, hogy a szabványosítási szakmáról, annak eljárásrendjéről mit sem tudó “szavazók”, a javaslatok megismerése helyett csak “kazározó hangulatkeltést hallhattak”, ezért a szerző Tisza Andrásra (???) – a korszerű W rováskarakter, valamint a héber nyelvi és billentyű beállítás alatt futó rovás szerkesztőrendszer megalkotójára – mint a döntés szakmai “igazolójára” hivatkozik:

“Az Everson-Szelp-féle beadványról, mint a hagyományokon alapuló, mai igényeket, mind történelmi emlékek leírását kielégítő szabványtervezetről meggyőző képet kaptunk és ezt Tisza András – a számítógépes tördelés ismerője, aki 2005 óta saját maga által kialakított rendszerrel tördel újságot – is igazolta”.

Tisza András már csak idézőjeles „szakértőnek” van megjelölve az alcímben – s megkérdőjelezve három kérdőjellel. Azt a személy igyekeznek így leminősíteni, aki az ő szemükben akkor még szakember volt mikor Sípossal és Rumival együtt kifejlesztették a W rovás-betűalakot (idézet tőlük, „Az egységes rovás” című könyv 43. és 47. oldalán). Azt hiszem, hogy Sípos–Rumi szerzőpáros azért az őszinteségért vágott most vissza Tisza Andrásnak, ami „Az egységes rovás” című könyv 222. oldalától kezdődően olvasható.

Fantom-szervezetek találkozója

Az N4267 beadványban felsorolt 13 szervezetnek azért érdemes utánanézni. Mivel hivatalos beadványon szerepelnek, célszerű megnézni, léteznek-e valamilyen állami nyilvántartásban. Azonban a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Civil Információs Portálja alapján a 13 szervezetből 7 nincs bejegyezve, ami persze önmagában nem baj, csak erős hitelvesztéssel jár a több, mint 50%-os fantom-szervezeti arány.

A mi őseink, akik használták és megőrizték nekünk ősi írásunkat, a régmúltban még iskolába sem jártak, nem voltak bejegyezve sehova sem, de ettől még élő, hiteles emberek voltak. De jó, hogy manapság is egyre több olyan ember van közöttünk, akik egyszerűen csak megtanulnak róni, anélkül, hogy valamilyen szervezetnek lennének a tagjai!

Az alábbi bejegyzett szervezetek azóta írásban jelezték, hogy nem voltak hivatalosan jelen Solton és tiltakoznak nevük szerepeltetése ellen olyan okiraton, melynek tartalmával sem értenek egyet.

  • 5. Mandorla Közművelődési Egyesület – Miskolc, H
  • 7. Országos Ómagyar Kultúra Baráti Társaság Rovásírás Szakosztály – Budapest, H
  • 10. Rovás Alapítvány – Budapest, H
  • 11.”Szegedi Rovásírók” Egyesület – Szeged, H

Mint ismeretes, a 2012 június 7-ei MSZT Műszaki Bizottsági ülésén a solti értekezlet határozatának értelmében szavaztam, ami szemben állt Sípos László, Rumi Tamás és Dr. Hosszú Gábor elképzelésével. Ezen fölbuzdulva ők telefonon megkerestek minden résztvevő szervezetet és kérték, hogy határolódjanak el a solti értekezlettől. A teljes létszámot alapul véve – s nem számolva azzal, hogy önmagukat nem kellett meggyőzni –, a 13 szervezetből mindössze négyen tettek valamilyen írásos nyilatkozatot. Nem ismerem mindegyik szervezet írásos nyilatkozatát, így nem tudhatjuk, hogy pontosan mi áll azokban.

Az alábbi “szervezetek” semmilyen nyomon követhető tevékenységet nem fejtettek ki, nincs róluk információ az interneten (se honlap, se vonatkozó cikkek), nem bejegyzett szervezetek. Ma ez már csak pár kattintás a keresőkben. Persze bizonyára vannak baráti társaságok, azoknak tagjai, akik rónak, oktatnak, csak ezek szerint nem használták még a fenti csoportneveket tevékenységükben 😉

Érdekes megközelítés: aki nincs az interneten, az nincs is! Hogy a valóságos környezetükben milyen tevékenységet folytatnak, az már mintha nem is számítana egyesek szemében.

  • 1. Baranyai Rovókör – Pécs, H – Egy azóta megszűnt cikk szerint 2012.05.05-én (értekezlet után!) szerepelt először ez a szervezet, nincs bejegyezve. A keresőben kizárólag a Szondi Miklós-féle beadványban kerül elő a “Baranyai Rovókör”. A jegyzőkönyvvezető Szentesné Frigyes Piroska is e “szervezet” tagja.
  • 2. Felvidéki Rovók – Dunaszerdahely/Dunajská Streda, SK – Keresőbe beütve a nevet kizárólag a Szondi Miklós-féle beadványon létezik a “Felvidéki Rovók”
  • 4. Kerekegyházi Rovókör – Kerekegyháza, H – Keresőbe beütve a nevet kizárólag a Szondi Miklós-féle beadványon létezik a “Kerekegyházi Rovókör”

Az alábbi szervezeteknek van értékelhető szakmai múltjuk, de semmilyen vélemény, értékelés a szabványosítással kapcsolatban nem található a honlapjukon, még a solti értekezlettel kapcsolatban sem:

  • 3. Hirös Rovókör – Kecskemét, H – Honlapjukon semmi utalás a solti értekezletre, csupán egy márciusi rendezvényükre szóló meghívó található: http://www.hiros.hu/rovokor/. Nincs ismert állásfoglalásuk a szabványtervezettekkel kapcsolatban, a Szondi féle beadványon kivül. A kecskeméti rovástábla avatáson kívül semmilyen anyag nincs róluk az interneten. Vezetőjük, Csernus Lajos volt az első jegyzőkönyv hitelesítő.
  • 6. Nimród Gyermekei Rovásíró Kör – Mór, H – vezetője Tisza András, akinek nevéhez fűződik a solti szabványjavaslat “szakmai igazolása”. (lásd fenn: A “szakértő”)
  • 8. Raózsa Szín Rovókör – Eger, H – Csatlós Csaba Jelrend honlapján sincs utalás semmilyen szabványosítási tevékenységre, nem ad hírt a solti értekezletről sem. Ezen a néven “Raózsa Szín rovókör” csak a Szondi-féle beadványban, illetve az azóta eltelt időszakban a MOGY-on szerepel.
  • 9. Romániai Magyar Cserkészszövetség – Erdély/Transylvania, RO – a megjelent cserkészek egyike sem tagja az elnökségnek, hivatalos állásfoglalásuk nincs a rovás szabványtervezetekről.
  • 12. „Varga Zoltán” Rováskör – Érd, H – nincs utalás semmilyen szabványosítási tevékenységre, nem ad hírt a solti értekezletről, nincs honlapja sem.  (Korábbi nevén Érdi rovókör). Vezetőjük, Czippán István volt a második jegyzőkönyv hitelesítő.

Próbálom megérteni: Ha nem írtak a honlapjukon semmit a szabványosítással kapcsolatban, attól fantom szervezetté váltak (lásd az alcím szerint)?

Rovással nem foglalkozó szervezet is helyet kapott a résztvevők között:

  • 13.Természetesen Életmód Egyesület – Solt, H – A főszervező (Szondi Miklós) saját szervezete is jelen van a listán. Az életmód egyesület rovással kapcsolatos tevékenységet nem végzett, honlapja nincs. Annyit azért sikerült megtudni róla, hogy “ismeretterjesztéssel, figyelemfelkeltéssel, tájékoztatással és példamutatással tenni akarnak azért, hogy minél több ember összhangban éljen a természettel”… 😛

A Természetesen Egyesület elnöke immáron tíz éve foglalkozik rovással s az egyesület tagjainak többsége ismeri és terjeszti is őseink írását, még ha ez nem is derül ki a nem létező honlapunkról.

Bizony jó lenne, ha minél több ember összhangban élne a természettel. Ősi írásunk terén az lenne a természetes, hogy a több évezredes hagyományokra épülő jelkészletünk kerüljön szabványosításra.

Rovás Alapítvány

A szervezet meghívást kapott és részt vett az eseményen. Azonban a szakmai munka hiánya, a szervezési és lebonyolítási szabálytalanságok, a gyalázkodó és megosztó hangnem, valamint nemzeti írásunk szabványosításában a szakmai alapon kialakítandó magyar konszenzusteremtés helyett egy külföldi szabvány-lobby kampányműsorává süllyedt rendezvénytől teljes mértékben elhatárolódik, annak anyagaiban való szerepeltetéshez sem járult hozzá.

1984

Solt szellemiségét tökéletesen szimbolizálja a rendezvény szervezőjének Orwell-i reagálása ahhoz, hogy a Rovás Alapítvány nem járul hozzá nevének és anyagainak szerepeltetéséhez a rendezvény anyagaiban. Azt ugyanis úgy érelmezte, hogy a fényképekről kiretusálgatta a szervezet képviselőit. Mire a jelenlegi és jövőbeni tiltakozókat is sikerül mind eltávolítania, bizonyára eséllyel pályázhat olyan munkakörre, ahol a PhotoShop gyors és biztos használata alapfeltétel… B-)

Miután szembesültek a 33:2 szavazati aránnyal, Sípos László és Rumi Tamás köszönés nélkül távoztak az értekezletről. Még akkor este kaptam tőlük villanylevelet. Ha nem teszek az elvárásuk szerint, akkor megsértem a jogaikat – ha meg aszerint járok el, akkor kiretusálgató vagyok – tessék választani!

Rumi Tamás a villanylevelében úgy nyilatkozott, hogy a „Solton tartott rovás értekezleti szerepléseimről (beleértve előadási anyagomat is) nyomtatott és elektronikus anyag, hang, képfelvétel nem kerülhet nyilvánosságra, sem kivonatos, sem szerkesztett formában (könyvben sem), annak közzétételéhez” nem járul hozzá. Sípos László – hasonló módon – azt írta, hogy a „Solton tartott “Rovásértekezlet” légköre, hangneme, levezetési módja ettől a szellemiségtől vállalhatatlanul messzire távolodott, szerepléseimről (beleértve előadási anyagomat is) nyomtatott és elektronikus anyag, hang, képfelvétel közzétételéhez, sem kivonatos, sem szerkesztett formában (könyvben sem)” nem járul hozzá.

Szondi Miklós

0 hozzászólás

Egy hozzászólás elküldése

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Pin It on Pinterest