JÓKOGGY!

JÓKOGGY!

Egy ezerhatszáz éves, a Jenyiszej folyó forrás-vidékéről származó, Kizlaszov orosz régész által feltárt szikla- és barlangrajzokkal együtt összegyűjtött szövegeket a megtaláló régész megfejteni nem tudta.

bővebben
1800-as évekből

1800-as évekből

Ősi írásunk legterjedelmesebb alföldi emléke a 16 db rováspálca, mely 157 szót tartalmaz. Hosszuk 20 és 32 cm között váltakozik, 1-1,5 cm vastagok.

bővebben
1700-as évekből

1700-as évekből

Az erdélyi Kaposi Sámuel főiskolai tanártól származó betűsort Bél Mátyás felvidéki születésű evangélikus lelkész, tudós jelentette meg nyomtatásban Lipcsében.

bővebben
1600-as évekből

1600-as évekből

Szamosközi István – aki Bocskai István erdélyi fejedelemnek volt az udvari történetírója – császárellenes verset írt latin nyelven, de úgy, hogy a császárt korholó kifejezéseket rovás-betűkkel írta.

bővebben
1500-as évekből

1500-as évekből

Az eredetileg talán kőbe vésett templomfeliratról az 1751 és 1770 közötti évek valamelyikében pusztító tűzvészt követően már nem tudunk, azonban előtte két másolat is készült róla.

bővebben
1400-as évekből

1400-as évekből

Egy 1483-ból származó ősnyomtatvány belső védőlapján találták ezt a rovás-betűsorunkat. A lapon latinul ez a cím olvasható: „A székelyek betűi, melyeket fára véstek vagy róttak”.

bővebben
1200-as évekből

1200-as évekből

Árpád-házi Szent Erzsébet II. András király és merániai Gertrúd leányaként látta meg a napvilágot Sárospatakon 1207-ben (IV. Béla királyunk húgaként).

bővebben
Évezredesek

Évezredesek

A világ ma ismert, terjedelmes szövegű legrégebbi írásos emléke ez, amit az erdélyi (ma Románia) Tatárlakán találtak 1961-ben.

bővebben

Pin It on Pinterest