Tisza András levele

Szerző: | 2012.11.21. (szerda) - 08:20

A Magyar Szabványügyi Testület ülését követően Tisza András által megírt rövid, velős összefoglaló az elmúlt négy évről.

tiSa andrás levele

Nem tudom fontos-e, de megjegyezném, hogy jómagam egyedüliként vettem részt a szabványosítási folyamatban. Ott voltam a Műszaki Egyetemi találkozón is és utána minden, e témában tevékenykedő összejövetelen (pl.: Rovás Bizottság), ahol Everson úr előterjesztette a tervezetét. Már ott kiderült, hogy Everson benyújtott tervezete nem felelt meg a megjelentek elvárásainak, de ő már akkor megmutatta hajlandóságát arra, hogy a Magyar rovók igényei szerint változtasson a beadványán.

Idő hiányában nem tudtuk lezárni az összes kérdést, ezért Sípos László felajánlotta a gödöllői tanácskozás megszervezését. Ebben maradtunk! Még ott mondta Dr. Hosszú Gábor, hogy nem kell nekünk egy külföldi beadványa, tudunk mi csinálni magunknak egy jobbat, amit ő el is készít. Ennek akkor én nagyon örültem. A beadványunk megerősítésére volt szükség Gödöllőre. Gödöllő határozatai ismertek. Ezzel szemben folyamatosan változtatták a beadványban – a résztvevőkkel nem egyeztetve – a javaslat kulcskérdéseit. Ez tette szükségessé a solti találkozót, ahol szinte ugyanazok a szereplők voltak jelen, mint Gödöllőn. Vagyis a teljes Kárpát-medencei magyarság rovástanítói, -kutatói, akik a legszerényebb becslés szerint is több tízezer rovót képviseltek. Itt – visszatérve a gyökerekhez – újra az eredeti Gödöllői határozatokat fogadtuk el.

Ezzel szemben egy három-négy fős alapítvány önmagát tévedhetetlen megmondó emberként, ragaszkodik egy olyan beadványhoz, ami műszakilag nem nyújt többet Everson beadványánál, de írástörténeti szempontból egy lehetetlen állapotot akar egy szabványba bebetonozni.

Nagyon sajnálom, hogy ebben, a Magyar nemzetet jelentősen érintő kérdésben, nem tudunk egy Magyar megoldást találni. A megegyezés teljes elutasításával szemben én tehetetlen vagyok. Az összes alternatív javaslatomra szakmai érv nem, csak lekicsinylő megjegyzések, a solti értekezlet résztvevőinek hozzá nem értését (?) hangsúlyozó elutasítás érkezett.

Solton nem javasoltam egyik beadványt sem, hanem csupán pontot téve a véget nem érő kínos, már-már személyeskedésbe hajló vitának, a résztvevők józan belátására bíztam a döntést az addig elhangzott ismeretek alapján, és javasoltam a két lehetőség közül az egyik megerősítését. A végeredmény egyértelmű. A továbbiakban pedig követnünk kell a többség akaratát! Ezt hívják demokráciának. Amikor viszont egy néhány fős szűk réteg diktál, azt én másnak nevezném.
Műszaki gondolkodású emberként tudom, hogy ha egy nagyvállalat tulajdonosai megbíznak egy könyvelőt, hogy készítsen el egy éves beszámolót a megadott adatok alapján, és ezt a könyvelő önhatalmúlag, egyeztetés nélkül átírja, ezt a könyvelőt azonnal kirúgják.

A rovásban nem használt jelekről (X, Y, W, Q, Dz, Dzs) annyit: Lehet rókát és nyestet tartani egy tyúkólban, ha nagyon akarjuk, de csak külön ketrecben. A fél világ rovásbetűit egy kalap alá venni pedig olyan, mint amikor egy fenséges lakoma étkeit nem külön-külön fogyasztjuk el nagy élvezettel, hanem beleöntjük az egészet egy nagy vödörbe, összekeverjük és így esszük meg. No, ezt az ételt nem emberi fogyasztásra szánják és más is a neve.

Áldás
Tisza András

0 hozzászólás

Egy hozzászólás elküldése

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Pin It on Pinterest