Nikolsburgban talált magyar rovás-betűsor

A Nikolsburgban talált ábécé – Forrás: Forrai Sándor Rovásíró Kör

Egy 1483-ból származó ősnyomtatvány belső védőlapján találták ezt a rovás-betűsorunkat. A lapon latinul ez a cím olvasható: „A székelyek betűi, melyeket fára véstek vagy róttak”. 1933-ban, a ma Csehországban található Nikolsburg (Miklósvár) könyvtára árverésre került, és akkor vágták ki ezt a hátsó védőlapot az ősnyomtatványból, majd így került az Országos Széchenyi Könyvtár tulajdonába. Az oldal 46 székely rovásjelet tartalmaz, amelyekből 11 betűösszerovás, továbbá olvasható rajta az „ámen” szó is. Híven tükrözi a fára metszés jellegzetességeit.

Szelp Szabolcs a szóban forgó ősnyomtatvány felkutatása ismeretében be tudta azonosítani az ábécé szerzőjét. Azt állítja, hogy a magyar királyi udvarral szoros kapcsolatot tartó Philip de Penczicz ifjú morva nemes volt az aki bemásolta, az akkor az ő tulajdonában lévő ősnyomtatványba. S tette ezt minden bizonnyal Budán vagy Visegrádon, a királyi udvarban. A bejegyzés idejének pontosításáról ezt írja: „Bizonyosan 1483 és 1540 közötti, de még jobban beszűkíthetve (Penczicz vélelmezett korával, illetve Szerencsés, Piso és Bornemissza életrajzi adatait figyelembe véve) valószínűsíthető, hogy pontosabban 1490–1526-ra tehetjük.” [Szelp Szabolcs: A Nikolsburgi ábécé szerzősége és keletkezési ideje, Magyar Nyelv 107 (2011 Budapest) 407–428. http://www.c3.hu/~magyarnyelv/11-4/szelp_114.pdf]

A bögözi templomfelirat 1480–1530 közötti időből

A falfestmény a templomban

Az erdélyi kis faluban, Bögözön a 14. században épített gótikus templom a 16. században a protestánsok birtokába került. 1929-ben került elő az általuk bevakolt falfestményen – Krisztus bal térdénél – ez a téglavörös krétával írt rovásfelirat.

„ATYAISTEN”

Ma már alig látszik, mert nincs védve és lekopott a tapogatásoktól (a képen – Ifj. Forrai Márton felvételén – Friedrich Klára mutatja a feliratot, 2009-ben). Olvasata: ATYAISTEN

Székelyderzsi rovásfelirat a 15. századból

Tégla a jelenlegi helyén Habedank Marianna felvétele

A Székelyudvarhelytől kb. 25 km-re fekvő Székelyderzs unitárius templomának 1929-es felújítása során, egy befalazott kis ablak kibontásakor, a befalazó téglák egyikén találták ezt a feliratot. A háború után eltűntnek hitték a téglát, majd rejtélyes módon ismét előkerült. Ma a templom belsejében látható, utólagos beépítéssel.

Felirat a téglába róva

A feliratot még a tégla kiégetése előtt karcolták bele. Kopottsága és összerovásai miatt többféle olvasata ismert, melyek közül a legújabbakat közöljük:
Frigyesi Piroska: EZ MIKLÓD ISTEN PAPGYA; Friedrich Klára: MIKLÓS SZENTELŐ PAP; Zubor Erika: SZE(nt)MIKLÓSDI ANTALLAL (…készül ez a templom); Kovács Miklós: MiKLÓS SZeNT NAP(ja) eZ NAP.

A középkori vargyasi keresztelőmedence felirata

A keresztelőmedence felirata

A Kovászna megyei Vargyas (ma Románia) korai templomához utólag toldott, mára összeomlott toronyba, a föld felszínétől 70-80 cm magasságban másodlagosan beépített faragott kőtömböt találtak 1994-ben.

A keresztelőmedence

Kemény kőzetből faragott keresztelőmedence vagy szenteltvíztartó lehetett.

Az „írott kő” mélyített öblét (37×28 cm) lejtéses, 9-10 cm széles perem övezi. Ebbe van bevésve a 11 rovásjegy. Elfogadott olvasta nincs. Ráduly János szerint: „Mihály J. írtán (írta) a követ”.