Az „Egységes Rovás” értekezlet közleménye

Szerző: | 2012.06.23. (szombat) - 10:00

Ősi írásunkról, a magyar rovásról tartottunk szakmai értekezletet 2012. Szelek hava/április 21–22-én, Solton. Az összejövetel a „Vissza a forráshoz!” szándék jegyében telt el.

az „eGséges rovás” értekezlet közleméNe

Az anyaországon kívül érkeztek Erdélyből, a Felvidékről, a Muraközből, Németországból, Ausztriából és még Törökországból is. A hetvenegy fős értekezleten magánszemélyek és az ősi írásunkat ápoló, gyakorló, azt terjesztő szakmai csoportosulások közül tizenhárom képviseltette magát tagjai voltak jelen [1]:

  • Baranyai Rovókör – Pécs
  • Felvidéki Rovók – Dunaszerdahely
  • Hirös Rovókör – Kecskemét
  • Kerekegyházi Rovókör – Kerekegyháza
  • Mandorla Egyesület – Miskolc
  • Nimród Gyermekei Rovásíró Kör – Mór
  • Ómagyar Kultúra Baráti Társaság Rovásírás Szakosztály – Budapest
  • Raózsa Szín Rovókör – Eger
  • Romániai Magyar Cserkészszövetség – Erdély
  • Rovás Alapítvány – Budapest
  • Szegedi Rovásírók Egyesülete – Szeged
  • Természetesen Egyesület – Solt
  • „Varga Zoltán” Rováskör – Érd

AZ ÉRTEKEZLET HATÁROZATAI

  1. Ősi írástevékenységünk megnevezésére a róni igét használjuk, mely így hangzik: én rovok, te rósz, ő , mi rovunk, ti rótok, ők rónak.
  2. Rovásunknak elsődleges iránya jobbról balra tartó.
  3. Ősi írásunk neve: magyar rovás.
  4. Az idegenben föllelt vagy őrzött rovásemlékeink megnevezéséhez mindig tegyük hozzá a magyar rovásemlék kifejezést, mint pl. Nikolsburgi magyar rovásemlék vagy Bolognai magyar rovásemlék.
  5. Rovás-ábécé helyett a rovás-betűsor elnevezést használjuk.
  6. A magyar rovás-betűsortól idegen jelek, mint a dz, dzs, q, w, x, y nem részei a magyar rovás-betűsornak, mely a Forrai Sándor által összeállított betűkből áll.
  7. Zárt E jeleként a Bél Mátyás-féle Ö jelet javasoljuk használni a jelenlegi íves H helyett.
  8. A résztvevők állásfoglalást fogalmaztak meg Magyarország Kormányának, melyben kérik, hogy a magyar rovás legyen része a Nemzeti Alaptantervnek.
  9. Ősi írásunk Egyetemes Betűkészletbeli kódolására (Unicode) az ISO/IEC JTC1/SC2 Nemzetközi Műszaki Bizottsághoz beadott szabványosító beadványok közül a Dr. Hosszú Gábor által benyújtottat, valamint a Michael Everson–Szelp Szabolcs szerzőpáros által benyújtottat tárgyalta meg az értekezlet, és az utóbbit biztosította támogatásáról.

ÁLLÁSFOGLALÁS

Magyarország Kormányának

Ősi írásunk, a magyar rovás az elmúlt években végre közelébe került annak, hogy intézményesen is taníthassuk a jövő nemzedékének. Ezt az igyekezetet azonban eddig nehezítették a szakmán belüli nézeteltérések.

Ennek kiküszöbölése érdekében széles körben meghirdettük az „Egységes rovás” értekezletünket Soltra, 2012. április 21–22-re. A nyilvános meghirdetésre hetvenen jelentkeztek, az anyaországon kívül jöttek Erdélyből, Felvidékről, Muraközből és még Németországból, Ausztriából és Törökországból is. A két napon 23 előadás hangzott el, utána lehetőség volt a hozzászólásokra és a közmegegyezésre.

A közmegegyezés azon a szakmai alapon nyugszik, amit Forrai Sándor foglalt össze legteljesebben, az évezredes hagyományra építve. Ezt alapul véve fogalmazott meg az értekezlet ajánlásokat a rovásjelkészletünk használatára.

Kérjük Magyarország Kormányát, hogy a Nemzeti Alaptanterv Hon- és népismeret fejezetének 2.3. „A hétköznapok rendje (táplálkozás, ruházat, életvitel)” pontjában a zárójelben lévő felsorolásokat szíveskedjen kiegészíteni a „rovás” szóval, ugyanis őseink hétköznapjaihoz tartozott ez a tudás. Ez a következő kifejezésekben is megőrződött: számadó és számvevő juhászok, megrovásban részesül valaki, rovatot ír vagy éppen kiróják az adót, mi meg lerójuk azt – és még számtalan formában maradt fenn. Még ma is általánosan használjuk a „valakinek sok van a rovásán” mondást.

Kérjük továbbá, hogy a 3.1. „Az ősi kultúra hagyatéka” pontban mindenkor beleértessék rovásunk jelkészletének ismertetése, rovásemlékeinkkel egyetemben.

Bízunk benne, hogy ennek szellemében készíti majd el a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Oktatásért Felelős Államtitkársága a kerettantervet, amibe már részletesen bekerülhetnek népünk írástudásának elemei, hogy azok így is elérhetővé váljanak az érdeklődő ifjúság számára.

Solt, 2012. április 22.


Válasz az állásfoglalásra


Az értekezlet résztvevői (A felvételt Madaras László készítette.) A két elhomályosított személy az értekezletet követően írásban jelentette ki, hogy az értekezleten való szerepléseikkel kapcsolatos nyomtatott és elektronikus anyagok, hang- és képfelvételek nem kerülhetnek nyilvánosságra, azok közzétételéhez nem járulnak hozzá.


1 Kérésre módosítva 2012. június 13-án, mivel néhányan nem szervezetük képviselőjeként, hanem csak annak tagjaként voltak jelen.

0 hozzászólás

Egy hozzászólás elküldése

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Pin It on Pinterest