Eszék közelében fellelt bronztükör felirata

Szerző: | 2023.12.07. (csütörtök) - 18:56

eSék közelében fellelt bronztükör felirata


2003. augusztusában a horvátországi Szerémség területén fémkeresővel egy bronztükröt találtak. Megtalálója nem kívánta felfedni kilétét, így közvetítőkön keresztül juttatta el a leletet az illetékesekhez. A tükröt a Vinkovci Városi Múzeumban őrzik A10167 azonosító számon. A város középkori neve Szentillye. Európa legrégebbi városának tekintik abban az értelemben, hogy a leleteik szerint őskőkortól kezdve folyamatosan lakott. A Múzeum készséggel bocsátotta rendelkezésemre a tükör restaurálás utáni állapotát bemutató képet. A lelet átmérője 6,5 cm, a fogantyú mérete 1,28 centiméter. Vastagsága 1,65 milliméter. A tükör hátoldalán felirat fut körbe, számunkra ismerősnek tűnő betűkkel.  A felirat egy nehezen azonosítható állat rajzát fogja közre.

A Csillagösvény – Blog.hu honlapjáról sikerült letölteni a tükör felújítás előtti    állapotát igazoló képet. A felirat részben korrózió által a 13-18. jelek közti szakaszon, részben egy vélhetően mezőgazdasági gép által okozott sérülés miatt – károsodott.

A jelek többsége erősen hasonlít a székely-magyar jelekre, különösen a nagyszentmiklósi aranylelet tárgyainak rovásfelirataira. Egyes jelek keleti hatásra utalnak.

A tükör fogantyújától indulva sorra vesszük a jeleket, a hozzájuk kötődő megfontolással. A tükör fogantyújától indulunk, jobboldali irányba, ami a jelek fordított helyzete miatt a jobbról-balra tartó iránynak felel meg. Megfigyelhető, hogy a szöveget pontokkal tagolta a rovó.  A 8. Ó jel után, továbbá a 14. J jel után, valamint a 19. T-C jel után, és a szöveg végén, pontosan a fogantyú felett is van egy pont.

  1. G. A szöveg több hasonló jelet tartalmaz, és apró különbségek eltéréseket jelezhetnek a hangértékben. Azonosnak tűnik a 7. és 23. jel. Hasonló a 9. jel, de kevésbé íveltnek tűnik, lehet, hogy P.
  2. Ó-LY-LYÓ. A 8. jel is. A szarvasi és a nagyszentmiklósi feliratokban következetesen értelmes olvasatot ad LYÓ hangértékkel.
  3. C vagy T? Vajon hogyan ejthették? Tapasztaltam, hogy tőlünk keletre élő egyes népek a két hang kiejtésekor nem tesznek különbséget.
  4. eK
  5. N és Sz? Lehetséges, hogy a második jel károsodás következtében került oda. Ha a felső száracska tudatos ténykedés eredménye, akkor J is lehet, hasonlóan a 20. jelhez.
  6. T-C. ua. 3. és 19.
  7. G megint.
  8. Ó.
  9. G-re hasonlít, de a szögletessége miatt inkább a P-hez áll közel.
  10.  NY-ként ismerős, a 24. jel is hasonló.
  11. Többen értelmezik P-ként, csak az a baj vele, hogy túl sok vonásból áll, emiatt ellentmond a rovás elveinek. Bonyolultsága miatt inkább fogalomjelre gyanakodhatunk, lehet, hogy UTÓD? A TPRUS jeléhez hasonló, egyszerűbb, mert hiányoznak a visszahajló vonalkák, ugyanakkor kifejezi az egymás után következő nemzedékeket. Zomora Márta hívta fel a figyelmet arra, hogy a jel a tatárlakai korongon is látható! 6-7 ezer év!
  12.  eK, mint a 4. jel.
  13.  B lehet, bár erősen károsodott. Azonban látszik a felső visszahajló szár kezdeménye, ami arra utal, hogy a 17. és 22. jellel egyezhetett eredetileg, melyeken a B ótörök változata rajzolódik ki egyértelműen.
  14.  Sajátos jel, melynek rokonát az ótörök írásban találjuk meg, I-J hangértékkel.
  15.  Először US-ként azonosítottuk, de lehetséges, hogy az F sajátos formája. Érdekessége, hogy a jobb- és baloldali része nincs összekötve, aminek oka talán a rovó óvatossága volt
  16. Ezt a formát nem sikerült megtalálni más régi írásokban, csak 180 fokkal elfordított helyzetben AS jelként.
  17. B.
  18.  A restaurált tükrön két egymás alatt lévő S formálódik, de a felújítás előtti állapotban nem látható határozottan az alsó S. Az ősi kínai írásokban három süveg egymás felett nagy hatalmú urat jelent, félrevezető lehet két S mögött kis hatalmú urat keresni, de nem sikerült eddig sehol ráakadni.
  19.  Ismét a C-T. Kissé nagyobb szögben alakították ki a „kalapot”.
  20. NI vagy J.
  21. NY, vagy N Sz.
  22. B.
  23. G.
  24. NY.
  25.  H.
  26.  Ismét a kérdéses P vagy UTÓD?
  27. B.

A bronztükör feliratát összehasonlítva rovásjeleinkkel és a nagyszentmiklósi edények rovásfelirataival láthatóak a mellékelt táblázatban.

8 jel – G, eK, LY-Ó, N, NY, P, S, SZ  – kiállja az összehasonlítás próbáját. Lehetséges, hogy a J és a ZS-Z  is ebbe a körbe tartozik.

További jelek – C, F, H – megfelelnek a székely-magyar jeleknek, de ezeket nem tartalmazzák a rövid nagyszentmiklósi feliratok.  A C jelét láthatjuk a szarvasi tűtartón is, de az F és H jelet új eredménynek tekinthetjük, amennyiben célunk a hun-avar-besenyő jelsorok teljesebbé tétele. A vinkovci B és J jel pedig ótörök rokonságot mutat.

Itt kell szót ejteni a nagyszentmiklósi rovásfeliratok értelmezéséről.

Fischer Károly Antal és Pataki László olvasata hasonló, és tőlük függetlenül magam hasonló eredményre jutottam. Fischer Károly Antal sajnos a P jelet L-ként értelmezte, emiatt nem sikerült teljesen megértenie a rovó üzenetét, annak ellenére, hogy a többi jel hangértékét jól határozta meg. Az volt a baj, hogy LESÉR olvasatot talált PESÉR-VEZÉR helyett.

Ha alaposabban megfigyeljük a jeleket, gyaníthatjuk, hogy az ötvös nem volt egyben pontos rovó is, mert az R középső szára a 11. és 13. feliraton rossz irányba lejt. Emellett a P zászlócskáinak száma 3 és 5 között mozog! Továbbá a tálkákra kerülő szöveget – úgy tűnik – előkarcolták számára, vagy más okból sikeredett így?  Az is megfigyelhető, hogy az öt  NAGY KENÉZ VEZÉR  feliratot a nagy edényekre poncolással vitték fel, név nélkül. A tálkákra viszont először felkarcolták. Emellett a 2. 3. edényen is karcolva van a GÉLYÓS felirat.

Mit jelenthet ez? Lehetséges, hogy az edények egy része – a poncoltak – a mindenkori kenéz tulajdonát képezték, ranghoz kötődött.  És akkor jött GÉLYÓS, és fontosnak látta a nevét is megörökíteni. Még egy fontos megfigyelés: a poncolt feliratok jelei közelebb állnak a székely jelekhez, a karcoltak – a  2. és 3. kivételével – tartalmaznak egyéb – feltehetően keletre mutató – jeleket is. Emiatt nevezték előttünk járó kutatók besenyő írásnak. Mindenesetre valószínű, hogy GÉLYÓS volt az edények utolsó tulajdonosa, és ő rejtette el a kincset, amit csak 1799-ben találtak meg.

A „Nagyszentmiklósi kincs rovásfeliratai” feltehetően sokaknak ismerős. Hampel József sorszámozta az edényeket, így azonosíthatóvá váltak a rovásfeliratok.

Öt edényen látható a NaT KeNeZ PeSÉR felirat. Ez az a kör, ahol legkorábban megfigyelhető az É jelenléte. (Biztosan rótták korábban is, azonban nem maradt fenn minden egyes rovásszöveg.) Ismerve mássalhangzóinknak a hangképzés helye szerinti csoportosítását (köhögős, pöfögős, tudós, jelírós, sziszegős, nyammogós) értjük meg: NAGY KENÉZ VEZÉR.

De ki is volt a nagy kenéz vezér?   Ez a 6/a-b.  feliratokból derül ki. +GÉLYÓS+PeSeGeN+PeSeNYÜJ+KeNeSZ+

Vagyis BESENYŐ! Az oroszok PECSENYEGeknek hívták a besenyőket, PETSCHENEG  a tisztes elnevezésük a német nyelvben. Érdekes, hogy már Németh Gyula is megállapította az 1930-as években, hogy az írásnak a besenyőkhöz van köze. Aztán Pataki László el is olvasta a feliratokat, és megerősítette azok besenyőkkel kapcsolatos voltát.

Dr. Szilvay Gyula A BESENYŐK TÖRTÉNETE című könyvének 56. oldalán ezt írja: „A Besenyők a magyarok kivonulása után egy ideig még Etelközben maradtak a bolgárok elleni biztosítékként, majd szerepüket betöltve helyüket a kunoknak adták át.” … „A „honfoglalás” befejezése után a Besenyők a következő területeket kapták szállásbirtokul…  … b.) A szörény törzs  a későbbi időkben a Szörényi és a Szerémi bánságba került határőrökként Gyula khán (vezér) alatt.”

Térjünk vissza a vinkovci tükör feliratához. Lehetséges, hogy besenyő rovásfeliratot találtak Eszék közelében?

Mi célt szolgálhatott ez a kis tárgy a maga méreteivel?  Lehet, hogy egy kislány számára készítette az édesapja vagy a nagyapja? Ezért találjuk az esetlegesen intelemnek tekinthető  JÓ (LYÓ) szavakat és az UTÓD-ként is értelmezhető szavakat?

Mit ír a tükör szerepéről Magyar Adorján „A lelkiismeret aranytükre” című könyvecskéjében?

…”Az ősmagyarok legfőbb erkölcsi törvénye a lelkiismeret volt, a lelkiismeret minden másnál biztosabban és jobban vezetheti az embert az igaz úton.” …  „Más régiek a Napistent tekintették a törvények adójának”  …. „ha a kerek aranytükörbe tekintünk, ez ugyanannyi, mint hogyha édesatyánk, a Napisten arcába, szemébe  tekintenénk. ”…

… Ősnépeink nemzeti istenségükként és egyúttal hitregei ősatyjukként a Napot, azaz ennek megszemélyesítését, a Napistent, tisztelték: Mag, Magor, Megyer, Magar, Makar) néven nevezett és a nemzet névadó ősatyjának és legelső, regebeli fejedelmének is tekintett.

A többi törzsek, bár magukat mindnyájan a legrégibb és szentnek tartott magyar törzsből származtatták — amiért is saját törzsnevükön kívül a magyari nevet is mind viselték — de ugyanez istenséget, vagyis a Napot, más-más, a saját törzsnevüknek megfelelő néven is nevezték. Például a kunok Kún vagy Hunor néven, a besenyők Beszer vagy Peter, a jászok Jász, Jázon vagy Jázzú, a székelyek Szikel vagy Zakur, a kazárok Kus vagy Kazár, a kabarok Bag, Bog vagy Bakar, a palócok Pál, Bál, Balota vagy Bél, az avarok Bar, Barata, a szemerék Szem, Szam, Somota néven.”

Várom jó szándékú, igazságkereső, hagyománytisztelő és –követő rovótársaim hozzászólását. Lehet, hogy közös gondolkodással sikerül eljutnunk a megfejtésig.

Sokkal fontosabb egy felirat eredetének, rokoni kapcsolatainak felkutatása, mint egy kiérleletlen olvasat tákolása. Anyanyelvünk olyannyira gazdag szavakban, melyeket a toldalékok tovább többszöröznek, hogy – kellő türelemmel – bármilyen jelsorra  alkothatunk „magyar” olvasatot úgy, hogy a jel-hang egyezés szabálya nem sérül. Azonban munkánk csak akkor eredményes, ha megértettük az egykor élt rovó gondolatait. Mindaddig, amíg ahány „megfejtő”  –   annyi olvasat, nem beszélhetünk sikerről.

Pécs, 2023. december 7.

Griemsmann (Frigyesi) Piroska

0 hozzászólás

Egy hozzászólás elküldése

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Pin It on Pinterest