Hivatalos aláírás rovással

Szerző: | 2014.03.10. (hétfő) - 13:00

Az elmúlt év végén jött a hír világhálón, hogy Horváth Antal rovásbetűkkel írta alá a nevét a jogosítványán: http://magyarno.com/rovasiras-a-jogositvanyon/

okmany-igeny-horvath-antal

A hozzáfűzött hozzászólások között olvashatjuk, hogy Szép Tivadar az új személyi igazolványa intézésekor is róni akarta az aláírását. Vele már kérvényt is írattak, ami meghozta az eredményt. Nemrégiben egy levél  mellékleteként találkozhattunk az igazolványa másolatával:

okmany-szep-tivadar

Aztán február végén az én jogosítványom is lejárt, s eszembe jutott Horváth Antal példája. Ragaszkodtam az ősi írásunk szerinti aláírásomhoz, s annak is az összerótt változatához. Egy telefonos segítségkérés után azt a tájékoztatást kaptam, hogy úgy írhatok alá, ahogyan az a személyi igazolványomban van. No, ezen úgy segítettem, hogy azonnal annak a cseréjét kértem, ami 1.500 Ft-ba került. Arról is tájékoztatást kaptam, hogy innentől kezdve én már csakis így írhatok alá mindenféle hivatalos iratot. Na, végre – az ősi betűinkkel igazolhatom magamat ezek után, s mindezt még összeróva is…!

okmany-szondi-miklos-vez

okmany-szondi-miklos-szig

Hogy ez az lehetőség minél hihetőbb lehessen, megkerestem a kapcsolatot Horváth Antallal és kértem tőle, hogy küldje el a hivatalos okmányának másolatát, annak történetiségével együtt. Készséggel megtette: „A történet: annak rendje és módja szerint, kértem a lejárt igazolvány cseréjét, kitöltve az igénylő lapot, befizetve a sarzsit. Majd, aláírásmintát vettek, mit rovással ejtettem meg. Sértődés ezerrel, pedig jó ismerősök intézték. Ragaszkodtam, dönteni nem tudtak az elfogadásról. Telefonálás kezdődött, én ki a várakozóba. Néhány óra múltán hívnak, rendben írhatom, de ezután, mindent így köll aláírnom. Szerintem, csak P.S.-el nem beszéltek, annyira zavarta ez a ragaszkodásom őket, minden más tótum-faktummal igen. Lényeg, hogy befogadták, s három hétre rá, meg is jött. Azóta, már ismeretségi körömben, több személyi és jogosítvány is van ekként, köztük, rendőröké is. Igaz, legtöbbjük ennek kapcsán, megtanultak róni, hogy később ne kerüljenek zavarba. Nemrég mesélte valaki, hogy útlevél-kérelemhöz olyan nyomtatványt kapott, amin a kérdés, “akarja-e, hogy kisebbségi nyelven készüljön az útlevele?” Naná, hogy rovással töltötte ki. Várjuk, hogy mi lesz a végeredmény. „

Anti! Köszönjük neked az áttörést! A fentiek ismeretében is reménykedem abban, hogy egyre inkább a hétköznapjaink részévé válik majd őseink írása, a magyar rovás. Tegyük ezt minél többen, hogy minél „kevesebb legyen a rovásunkon”!

Áldás, Szondi Miklós

Ősi írásunk népszerűsítésének hasonló lehetőségéről szól a Hírös Rovókör felhívása Kecskemétről

0 hozzászólás

Egy hozzászólás elküldése

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

Pin It on Pinterest