Hullámvilág

Szerző: | 2019.07.16. (kedd) - 10:50

Végső soron mi az, ami bennünket körülvesz? Főként anyagi részecskék, amik néha hullámtermészetet mutatnak, vagy hullámok, amik néha anyagi természetet mutatnak?

hullámvilág
Először vegyük azon megállapításokat, melyek Balogh Béla (1955 –): „A végső valóság” című könyvéből való átvételeken alapulnak (a két ábra is abból való).

Idézet Barbara Ann Brennan (1939 – ) fizikustól, a NASA egykori munkatársától: „Az elmúlt néhány évtized során kísérleteikben a fizikusok (természettudósok) nagyon ingatagnak találták az anyagot, szubatomi (atom alatti) szinten pedig azt látták, hogy az anyag meghatározott helyen nem létezik, de tendenciát (irányultságot) mutat a létezésre.” Más szóval kifejezve, nem találhatók anyagi részecskék! Ha az anyagot megkíséreljük mind apróbb részecskékre bontani, ugyanúgy eltűnik, mint ahogyan az élet kifolyik a biológus ujjai közül, ha boncolókéssel keresi azt.

A fény egyszerre hullám (mozgás) és részecske (állandóság) természetű. A természettudósok rájöttek arra, hogy ez a különös kettős természet az általuk anyagnak tekintett „valamire” is érvényes. Már 1925 óta ismert a természettudománynak talán a legvitatottabb rejtélye, hogy egy elektron hullám-e vagy anyag, illetve anyag-e vagy hullám? Úgy is kérdezhetjük: Végső soron mi az, ami bennünket körülvesz? Főként anyagi részecskék, amik néha hullámtermészetet mutatnak, vagy hullámok, amik néha anyagi természetet mutatnak? A fizikusok szerint mindkettő, a hétköznapi élmény szerint szinte egyértelműen anyag. Csakhogy a hétköznapi élmény már vezetett bennünket tévútra…! – jegyzi meg Balogh.

Állóhullámok egy rezgésben lévő húronA részecskék – amiket mi anyagként érzékelünk –, tulajdonképpen kis „energia-csomagok”, s arra a következtetésre jut, hogy amit mi anyagnak érzékelünk, valóban leírható hullámként. De itt nem akármilyen hullámról van szó, hanem azok egyik különös fajtájáról, azaz állóhullámról. Az állóhullám – a nevét meghazudtolva – tulaj-donképpen nem azt jelenti, hogy valami statikus (nyugalmi) dologról lenne szó. Az állóhullám az egymással szemben haladó, egyenlő frekvenciájú és amplitúdójú hullámok interferenciája esetén fellépő jelenség. [Ez a mondat magyarul: Az állóhullám az egymással szemben haladó, egyenlő rezgésszámú és ingadozású hullámok kölcsönhatása esetén fellépő jelenség. Még egyszerűbben: A minden tekintetben egyforma hullámok szembetalálkozása esetén fellépő jelenség. (Olyannyira egyformák, hogy mondhatjuk: „saját magával” találkozik!)]. A gyakorlatban jó példa erre, mikor megpendítünk egy gitárhúrt.

Az elektron, mint állóhullámAmi az anyagot illeti, az atommag és az elektronok bizonyos kísérletekben határozottan hullámtermészetet mutatnak. Az elektron tehát állóhullámként is leírható. Csakhogy ezek az állóhullámok csak addig léteznek, amíg energiával tápláljuk őket, mint mikor pl. pengetjük a gitárt. S nyilvánvaló, hogy az elektronnak is állandóan energiára van szüksége, hogy rezgésszámát és szimmetriáját (tükröződött, kiegyensúlyozott formáját) megtartsa.

A szilárd Na23 atomban például 11 protont és 12 neutront találunk annak magjában. Ez 23 különböző fajtájú és rezgésszámú állóhullámot jelent. Az atommagot további 11 elektron veszi körül, ami azt eredményezi, hogy a nátriumatom úgy is leírható, mint egy 34 állóhullámból álló energiacsomag. Az atomok molekulákba szerveződhetnek, a molekulák az élő és élettelen anyag alkotórészei, ami gyakorlatilag annyit jelent, hogy egy kő, egy virág, egy gépkocsi, sőt az ember is állóhullámok többszörösen összetett halmazaiból áll. – Állapítja meg végkifejletként Balogh Béla.

Haladjunk tovább a „Hologram a való világ?” című írásból származó részletek közlésével (https://index.hu/tudomany/holo0626):

Különböző tudományágak képviselői jutottak arra a meggyőződésre, hogy az érzékszervek által tapasztalt világ csupán egy szelete a valóságnak. A mélyebb szinteken a teljes világegyetem összefügghet, és az elme nem csak vetítheti, de alakíthatja is a valóságot.

A párizsi egyetemen 1982-ben különleges kísérletre került sor. Alain Aspect (1947–) fizikus vezette kutatócsoport egyes vélemények szerint a 20. század egyik legfontosabb megfigyelését tette. Ugyanis a francia kutatócsoport felfedezte, hogy bizonyos körülmények között az atomi részecskék, például az elektronok képesek egymás között az azonnali kommunikációra/kapcsolattartásra, függetlenül a közöttük lévő távolságtól. Így nem számít, hogy 3 méterre vagy 10 milliárd kilométerre vannak-e egymástól.

A jelek szerint valahogyan mindegyik részecske tudja, hogy mit csinál a másik. A probléma ezzel csak az, hogy ez ellentmond Einstein azon állításának, miszerint semmilyen dolog nem haladhat a fénysebességnél gyorsabban. Mivel a fénysebes-ségnél gyorsabb haladás egyet jelent az időkorlát áttörésével, a megdöbbentő kilátások arra indítottak néhány fizikust, hogy megkíséreljék megmagyarázni, mi állhat valójában az Aspect-féle megfigyelések hátterében.

Voltak akiket az eredmények alapos kísérletek elvégzésére ösztönöztek. Így David Bohm (1917–1992) az University of London fizikusa arra jutott, hogy Alain Aspect eredményei közvetve az objektív (a tudattól függetlenül létező) valóság cáfolatát jelen-tik. A világegyetem kézzelfogható szilárd formája csupán látszólagos, a mindenki által megélt valóság egy hatalmas hologram (három dimenziós, térhatású fénykép).

Bohm szerint az atomi részecskék – függetlenül a távolságtól – nem azért kép-esek egymással kapcsolatban maradni, mert valami titokzatos jel áramlik közöttük, hanem azt állítja, hogy azok szétválasztottsága nem más, mint a megfigyelőt becsapó látszat. A kutató érvelése szerint a valóság valamely mélyebb rétegében ezek a részecskék nem különálló egységek, hanem egy alapvető egész kiterjedései.Akvárium

A könnyebb megértés érdekében Bohm a következő példát hozzá: Képzeljünk el egy akváriumot, amelyben egy hal úszkál. Az akváriumot nem láthatjuk közvetlenül, és a benne szereplő világról is csak tévékamerák révén értesülünk. A példa kedvéért hat kamera van ráállítva az akváriumra, mind a hat oldala felől. A megfigyelő külön szobában nézi a képernyőket, s nem tud arról, hogy mindegyik képernyő külön kamerához van bekötve. Nem tudja, hogy mindegyik képernyőn ugyanannak a halnak, a különböző nézőpontokból fölvett képét látja. A megfigyelő a képernyők képét nézve azt gondolhatja, hogy a hat hal külön-külön létezik, majd a halak mozgását látva fölfedezi, hogy valami kapcsolat van közöttük. Amikor az egyik hal elfordul, a másik ugyanabban a pillanatban hasonló fordulót végez. Amikor az egyik jobbra indul, abban a pillanatban a másik meg balra. Ugyanígy amikor az egyiknek az eleje látszik, a másik mindig az oldalát mutatja, stb. Ha a teljes összeállítás továbbra is rejtve marad a megfigyelő előtt, az nyugodtan föltételezheti, hogy a halak valahogy összebeszélnek egymással, ezért mozognak egyszerre.

Bohm szerint az atomi részecskékkel pontosan ez történik az Aspect-féle kísérletben. A látható fénynél is gyorsabb kapcsolattartás valójában arról árulkodik, hogy a valóságnak a kézzel foghatónál mélyebb rétegei is léteznek. A részecskéket azért látjuk egymástól elválasztva, mert a valóságnak csak egy szeletét érzékeljük. Az ilyen részecskék nem különállóak, hanem részei a mélyebben meghúzódó egésznek, amely holografikus oszthatatlanként viselkedik. És mivel a fizikai valóságban mindent ez épít fel, a világegyetem is csak egy látszat.

A világegyetemnek ábrándkép-szerű viselkedése mellett más megdöbbentő tulajdonságai is lehetnek. Ha az atom alatti részecskék csak látszólag szétválaszt-hatóak, az annyit is tesz, hogy a valóság mélyebb szintjein a teljes világegyetem összefügg. Így például az emberi agyban meghúzódó szénatom elektronjai kapcsolatban állnak a Nap vagy tetszőleges távoli csillag felszínén lévő hidrogénatomok protonjaival.

Bohm nem az egyetlen kutató, aki igazolva látja, hogy csupán hologram a világ-egyetem. Az agykutatás területén dolgozva Karl Pribram (1919–2015), a Stanford egyetem neurofiziológusa (ideg-élettan tudós) szintén arra a meggyőződésre jutott, hogy holografikus lehet a valóság, szerinte agyunk egy holografikus tár. – Olvashatjuk zárásként a „Hologram a való világ?” című írásból.

A teremtett világunknak délibáb-szerű viselkedéséről szólnak a keleti vallások is, amik azt állítják, hogy az anyagi világ pusztán csak látszat.

Dr Eben Alexander (1953 –) idegsebész szerint a mai kor haladó fizikusai arról beszélnek: fizikai szinten minden mindennel összefügg, s hogy a világegyetem legmélyebb szintjén nem létezik elkülönülés.

Ezt a tudást őrizte meg a magyar nyelvünk is, mikor pl. választás elé kerülve, éppen nem tudunk dönteni, akkor szoktuk mondani: „mindegy”. Mindegy, hogy melyiket választjuk, mert az őseink tudását közvetítő nyelvünkből tudhatjuk, hogy minden EGY, azaz minden az az EGY.Hologram

A hologram készítése a minden tekintetben egyforma hullámok találkozása esetén fellépő jelen-ségen (interferencián) alapul. De mi is az a hologram? Az egymásra ható hullámok képe, melyet annak feltalálója Gábor Dénes (1900 – 1979) természettudós a görög „holo”, azaz teljes, egész szó nyomán nevezett el „hologramnak”. Ez a „teljes kép” valódi térhatású fényképfelvétel, mely a lézerfény hullámtermészetének felhasználásával készül.

A hologram 1947. évi feltalálásával Gábor Dénes messze megelőzte a korát, ugyanis akkor még nem állt rendelkezésére a megfelelő fényforrás, a lézer, amit csak 1960 óta ismerünk. A fölfedezést követő 24 év elteltével kapta meg a fizikai Nobel-díjat.

A hologram legismertebb formája a lézer felhasználásával, fényképrögzítő lemezre készített térhatású fénykép. A megvilágításra használt lézersugarat megosztják. Egyik nyaláb közvetlen a fényképrögzítő lemezre vetül (Gábor Dénes táblarajzán ez tükrök közvetítésével), míg a másik nyaláb a leképezendő tárgyra és onnan a fényképlemezre. Így a beérkező fényhullámok között fáziskülönbségek (a folyamat mozzanatai közötti különbségek) alakulnak ki. A fényképlemezen aztán ez a két lézernyaláb találkozik és kölcsönösen hatnak egymásra. Ennek az egymásra hatásnak a mintáját örökítik meg a fényképen. Előhívás után szabad szemmel a fénykép sötét és fényes foltok összevisszasága, ám ha lézerfénnyel világítjuk meg, megláthatjuk az eredeti tárgy térhatású képét.Hologramkészítés

Gábor Dénes táblarajzán látható hologramkészítés rajzát a végletekig leegyszerűsítve készítettem el mellékelt rajzomat. A lézer helyett a forrás: a teremtő erő. Mikor megkapjuk az újra-születésünkre a lehetőséget, akkor az „eltérítővel” a teremtő erő egy részét ráirányítják a szellemlényünkre (Gábornál ez a tárgy), s arról visszaverődve jut el a földi ember kialakításához. Az eltérítetlen teremtő sugarak közvetlenül (Gábornál tükrökön keresztül) jutnak el a földi ember kialakításának helyére, ahol találkoznak „saját magukkal”, s létrejön a hologram, esetünkben az állóhullámokból álló földi ember.

A hologram valójában az eredetinek csupán árnyéka. A földi életet is nevezzük árnyékvilágnak, és nem véletlenül, hiszen a szellemi létezésnek árnyéka, szinte fénytelen vetülete. A hologram jelensége segíti ennek megértését.

A hologram legmeghökkentőbb tulajdonsága, hogy ha földaraboljuk a képet, a részeken az egész tárgy képe látható! A földarabolást a végtelenségig aprózhatjuk, a darabokon mindig az egész tárgy képét kapjuk, csak nyilván kisebb felbontásban, gyöngébb minőségben. Tehát valóban úgy néz ki, hogy a részek nem elkülönült egységei az egésznek, hanem kiterjedései annak. Így mi is, emberi teremtmények a Teremtő kiterjedései vagyunk, a saját képére teremtett bennünket. Milyen gyönyörűen adja ezt vissza magyar nyelvünk, mikor azt mondjuk: egyén. Az EGY-ből vagyok ÉN. Tehát az EGY az elsődleges, s ebből vagyok ÉN, az egésznek része.

A Földre születésünk csodájának képi megjelenítését mutatja meg nekünk Isten a hologram képpel (Gábor Dénes közvetítésével!). Ennek ismeretében könnyebben képzelhetjük el (alkothatunk róla képet!) Isten állítását, miszerint Ő létbentartó és boldogító módon mindnyájunkban benne van, mi pedig – s nem tőle elkülönült részek-ként! – Benne vagyunk, neki köszönhetően élünk.

Köszönöm ezt a kegyelmet! Szondi Miklós

0 hozzászólás

Egy hozzászólás elküldése

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Pin It on Pinterest