Jézus-arc tükrözött képei

Szerző: | 2022.09.06. (kedd) - 20:33

Jézus-arc tükrözött képei

jézus-arc tükrözött képei

Ismeretes, hogy az emberi arc két fele senkinél sem azonos minden részletében, ha azt a függőleges tengelyén tükrözzük. De ha a tükör elé állunk, s szemügyre vesszük arcunk két felét, láthatjuk, nincs számottevő különbség. Ha azt a függőleges tengely mentén tükröznénk, nem adna ki egy tőlünk merőben eltérő újabb arcot. Nem úgy, mint az itt következő esetekben.

A 6. században készült Jézus kép Egyiptomban, a Sínai-hegyen épült Szent Katalin Kolostorban található. Amikor annak jobb és bal oldalát tükrözéssel megduplázták, kapták ezt a két változatot. Egyik képen az isteni természet, míg a másikon az emberi természet megjelenülése látható. Kiváló művészi teljesítmény, hogy ezt a kettőt egy képben tudta összehozni a festő! Számomra nyilvánvaló az erre utaló szándék, hiszen ekkor már túl voltunk a 451-es khalkédóni zsinaton, ahol kimondták a hiposztatikus egységet. Ez azt jelenti, hogy az egyházatyák szerint is Jézus Krisztus személyében jelen volt az isteni és emberi természet egysége, hogy Ő valóságos Isten és valóságos ember. Az evangéliumok szerint is Isten Fiaként saját magát Emberfiának is mondta. Meglátásom szerint ennek a kettősségnek az egységét igyekezett megfesteni a művész, ebben a képben.

Csontváry Kosztka Tivadar 1902-ben festette az Öreg halász című képét. Számomra bizonyos, hogy a Napút festője szándékosan tette, hogy egy képben másik kettőt rejtett el. „A közvéleményt régóta foglalkoztatja az a tény, hogy – a férfi kezében lévő botot függőleges tengelyként használva – a kép bal oldalának tükrözésével egy kezét imára kulcsoló jóságos öregembert látunk, mögötte nyugodt tájjal; ha a jobb oldalt tükrözzük, akkor viszont háborgó tájképi háttér, kitörő Vezúv, az előtérben pedig egy szinte sátáni figura. Ha ez szándékos, akkor nyilvánvalóan az emberi természet kettősségét, a jót és a rosszat, az angyalit és a démonit fejezi ki… De valójában tükrözés nélkül is ilyesféle kettősséget érez az ember.” – Pirint Andrea művészettörténész. http://ujmisszio.hu/az-oreg-halasz-maga-satan/

           

Az itt látható, négy képből álló sorozatnak, balról az első képe a Torinói lepelről készített fénykép. Annak 4. képe egy számítógépes eljárással készített kép. Amikor ez először a kezembe került, egy számítógépes ismerősömmel összevettettem a két képet. Teljes egyezést láthattunk, amiben segítségünkre voltak a lepel sérülésének nyomai is. (A 4. kép kialakulásának fokozatát mutatja a két középső kép.)

                                  

Valóságos tárgynak tartom a torinói leplet. Utánanéztem, s azt találtam, hogy a lepelről 1989-ben II. János Pál pápa afrikai útja során újságíróknak kijelentette (azok kérdésére válaszolva), hogy a lepel valóságos relikvia (emlék) – The National Catolic Regiszter, USA 1989. május 14. Ezt a kijelentést olyan vizsgálatok előzték meg, amelyek során szakemberek arra a következtetésre jutottak, hogy a leplen a Jézust kirajzoló képet olyan sugárzás okozhatta, mely a Földön ismeretlen (Ian Wilson, Beljakov).   Már az isteni gondoskodásra is szükség volt, hogy a lepel megmaradjon, hiszen volt, hogy Torinóban ismeretlen tettesek felgyújtották azt. Egy tűzoltó, csak saját élete kockáz-tatásával tudta megmenteni.

Az Isten ábrázolhatatlan, mert Ő szellem, Aki nem “fér bele” semmiféle formába. Teremtmény viszont csak formában létezhet, így Őt még soha nem láthatta senki, hiszen nem képes rá. Ha bármilyen formában képzeljük el Őt, azzal eltávolítjuk magunktól, pedig Ő bennünk él és értünk él bennünk. Ezért tartom helyesnek, ha Őt egyáltalán nem személyesítjük, hanem Szeretetként nevezzük meg.

Megjelenésére egyetlen kivételt mégis ismerünk, amikor Jézus Krisztusként járt köztünk. A Dudde-féle közvetítésben ezt így mondja el: „Az ember-Jézusban Magam jöttem a Földre, száján keresztül Magam tanítottam, az Én erőm nyilvánult meg benne, Általa tettem csodákat, támasztottam föl halottakat, gyógyítottam betegeket, és az embereket földi ínségükben segítettem. Magam haltam meg Benne a kereszten, mert az ember-Jézus teljesen felvett magába, átalakult SZERETETTÉ. Így lett alkalmas burok Számomra, Akiben a Megváltás munkáját végbevihettem. Benne Én vagyok, és Ő és Én ugyanaz az EGY vagyunk.” 7066.

Tehát megváltott bennünket az ősbűntől, s még egy lenyomatot is hagyott magáról a halotti leplen! Az arról készült számítógépes képen nekem már korábban is föltűnt az arcfelek különbözősége. Most ismét megkértem ismerősömet, hogy az arc függőleges tengelye mentén tükrözve, készítse el az itt látható két képet. Az egyiken egy erőteljes földi arcot, míg a másikon egy kifinomult szellemi arcot láthatunk. Hasonló helyzetnek látom, mint a 6. századi festményen. Egy képben láthatjuk az Emberfiát és Isten Fiát. Az már külön izgalmas dolog, hogy ezt a képet nem emberi kéz készítette!

Ebben a kettős világban ezen a Jézus-arcon a két emberi nem is látszik. Ugyanis, ha letakarjuk a szemek alatti részt, akkor egyértelműen egy férfi és egy női szempár tekint ránk.

         

Jézus a Hang kötetek 1485. levelében a torinói lepelre való rákérdezésre ezt válaszolta: “Az említett lepel jó arra, hogy Hozzám fordítson benneteket. Erre való!”           

Tehát ha a torinói lepel kapcsán szóba hozzuk Őt, már az is alkalmat ad arra, hogy a tanításairól beszélhessünk, hogy minél többen fordulhassanak Őhozzá.

áldás, Szondi Miklós

0 hozzászólás

Egy hozzászólás elküldése

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

Pin It on Pinterest