A Jenyiszej folyó forrásvidékén lévő barlangokban Vasziljev orosz régész ezerhatszáz éves rovásjeleket talált 1965-ben, ami eltért a környező türk népek írásától.

A szövegek elolvasásával sem ő, sem később Kizlaszov nem boldogultak, annak ellenére, hogy a türk nyelvű feliratokat nagy biztonsággal tudták fordítani.

A felfedezésről szóló, több nyelven megjelent könyvben szerepel az azt a vidéket lakó Csik nép. Mandics György ezen kiadásokban fedezte föl ezt az újdonságnak számító megállapítást, aminek jelentőségét csak fokozta mikor megtudta, hogy a magyar kiadásból kimaradtak azok a részek, ahol a csik népről van szó.

Mandics György fölkérte Tisza Andrást a vonatkozó szövegek megfejtésére. A tucatnyi szöveget Tisza András magyar nyelven föloldotta és talált benne olyan szavakat, melyeket nem ismert föl, többek között egy JÓKODD szót. (Mellékelve az említett rész.)

Erdélyben egyik előadásán egy csíki székely segített neki ennek értelmezésében, mégpedig azzal, hogy ezt a szót ők a mai napig is használják, amikor a másikat fölszólítják, hogy legyen jó, tehát JÓKOGGY.

Részletesen – Tisza András: Egy csik nevű nép írásának megfejtése a 4. századból című könyvből.