(For English version please scroll down)

Szabványosítás

Ebben a folyamatban résztvevő két társaság, a Rovás Alapítvány (Sípos László, Rumi Tamás) és az Everson–Szelp féle munkacsoport (Szelp Szabolcs, Joó Ádám) részéről egyenlő időkeretben ismertethették a beadványaikat. Mindkét fél arra kapott lehetőséget, hogy győzze meg a tanácskozás részvevőit arról, hogy őket érdemes támogatni.

Sípos László: mondanivalójának közlését utólag írásban letiltotta.

Szelp Szabolcs: Az Everson–Szelp beadvány csak a magyar rovást szeretné szabványosítani, ami viszonylag jól ismert. Nem tagadják más sztyeppei rovások létezését. E kérdésben a kutatók állásfoglalása különböző a jelek hangértékének tekintetében. A magyar rovás tekintetében sokat közeledtek az álláspontok a két fél esetében – a maguk részéről legalábbis igyekeztek. A betűazonosság és formák egységesítésében és különválasztásában még lényegesek az eltérések.

Szondi Miklós: A Rovás Alapítvány kiadványaiban rovásbetűként szerepelnek a DZ, DZS, Q, W, X, Y jelek. Gödöllőn úgy döntöttünk, hogy ezek nem betűk, hanem ligatúrák. Mi erről a felek állásfoglalása?

Sípos László: mondanivalójának közlését utólag írásban letiltotta.

Rumi Tamás: mondanivalójának közlését utólag írásban letiltotta.

Szelp Szabolcs: a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet megfelelő munkacsoportjával dolgozunk együtt. Őket műszaki szempontok vezérlik, sokéves tapasztalatokkal rendelkeznek. A bizottságtól olyan jelzés érkezett, hogy az Magyar Szabványügyi Testület által benyújtott tervezetben vannak oda nem való jelek, ligatúraszerűek. Egyes összerovásokat egyféle módon lehetne leírni, másokat külön katalógusba szeretnék elhelyezni. Ez év februárjában ment egy levél a bizottsághoz Sípos László aláírásával, melyben azt állítja, hogy a Rovás Alapítvány a magyarországi rovó társadalmat képviseli és folyamatos egyeztetésben áll azokkal.

Joó Ádám: a Rovás Alapítvány tevékenységében összefolyik többféle tevékenység, ami nem öszszetartozó, az általuk használt jelrendszert, mint szabványtervezetet kommunikálják.

Tisza András: műszaki szempontból mindkét tervezet alkalmas a számítógépen való működtetésre. Valakinek vissza kell lépnie. Még marad a félelem, hogy bárki újabb változattal jön.

Az értekezlet határozathozatala

Az elhangzott előadásokat és hozzászólásokat követően ezen kérdések tétettek föl határozati javaslatok meghozatala céljából:

1. A régen elfelejtett „róni” ige használatára alapozhatjuk ősi írástevékenységünk elnevezését. Rójunk vagy rovásírjunk?
2. Minél ősibb egy írás, annál inkább igaz rá, hogy az iránya jobbról balra tartó. Ennek ismeretében mindig hangsúlyozzuk, hogy a mi rovásunk elsődleges iránya jobbról balra tartó?
3. A legtovább Székelyföldön fönnmaradt írásunkat székely-magyarnak mondani tévútra visz, hiszen ezzel azt sugalljuk, mintha a székely nem is magyar lenne. Elfogadható összefoglaló névként a magyar rovás?
4. Az idegenben föllelt rovásemlékeink neveit magyar fordításban adjuk meg (pl. a Nikolsburgban megtalált ábécét miklósvárinak mondva) vagy az idegen név megtartása esetén, úgy mint pl. Nikolsburgban megtalált ábécénk vagy a Bolognában megtalált botnaptárunk másolata. Melyiket ajánljuk használatba?
5. Elfogadják-e a jelenlévők Tisza András javaslatát, miszerint a latin-betűs ábécé sorrendjét követő rovás-betűs ábécé helyett a rovás-betűsor kifejezést használjuk?
6. A latin betűkészletből származó DZ, DZS, Q, W, X, Y jelek nem felelnek meg a magyar ábécé „egy hang–egy jel” alapelvének, azok eddig sem voltak részei az eddig ismert ábécéknek. Részei a magyar rovás-betűsornak?
7. Elfogadjuk-e Vér Sándor javaslatát, hogy a zárt E jelének ne a jelenleg javasolt (íves H jel) legyen használatba hozva, hanem a Bél Mátyás-féle Ö jel?
8. Egyertértenek-e az értekezlet résztvevői, hogy a felolvasott állásfoglalást küldjük el Magyarország kormányának, annak reményében, hogy nevesítve legyen a magyar rovás a most készülő Nemzeti Alaptantervben?
9. Az Unicode-hoz benyújtott, az értekezleten részletesen megtárgyalt szabványosító beadványok közül melyiket támogassuk? A Dr. Hosszú Gábor által beadottat vagy Michael Everson–Szelp Szabolcs által beadottat?

Idő hiányában nem került megtárgyalásra, ezért nem határoztunk a rövidítés, az összerovások szabályai közül azokról, hogy kiírjuk-e a szó elején lévő magas magánhangzókat; hogy rováskor elhagyjuk-e a szó elején lévő H betűt, s aztán Csatlós Csaba pontosítása azon esetekben mikor magánhangzót, illetve mássalhangzót hagyunk ki. Arról sem történt állásfoglalás, hogy az aK-ot betűként vagy szótagjelként kezeljük-e.

Határozatok

1. Ősi írástevékenységünk megnevezésére a róni igét használjuk, mely így hangzik: én rovok, te rósz, ő ró, mi rovunk, ti rótok, ők rónak.
2. Rovásunknak elsődleges iránya jobbról balra tartó.
3. Ősi írásunk neve: magyar rovás.
4. Az idegenben föllelt vagy őrzött rovásemlékeink megnevezéséhez mindig tegyük hozzá a magyar rovásemlék kifejezést, mint pl. Nikolsburgi magyar rovásemlék vagy Bolognai magyar rovásemlék.
5. Rovás-ábécé helyett a rovás-betűsor elnevezést használjuk.
6. A magyar rovás-betűsortól idegen jelek, mint a DZ, DZS, Q, W, X, Y nem részei a magyar rovás-betűsornak, mely a Forrai Sándor által összeállított betűkből áll.
7. Zárt E jeleként a Bél Mátyás-féle Ö jelet javasoljuk használni a jelenlegi íves H helyett.
8. A résztvevők állásfoglalást fogalmaztak meg Magyarország Kormányának, melyben kérik, hogy a magyar rovás legyen része a Nemzeti Alaptantervnek.
9. Ősi írásunk Egyetemes Betűkészletbeli kódolására (Unicode) az ISO/IEC JTC1/SC2 Nemzetközi Műszaki Bizottsághoz beadott szabványosító beadványok közül a Dr. Hosszú Gábor által benyújtottat, valamint a Michael Everson–Szelp Szabolcs szerzőpáros által benyújtottat tárgyalta meg az értekezlet, és az utóbbit biztosította támogatásáról.

Forrás: Az egységes rovás (187–189. oldal) – Solt, 2012.

According to point 9 of the resolution of the Solti meeting of 21-22 May 2012, the participants overwhelmingly supported the Everson-Szelp submission.

STANDARDIZATION, Solt

The two companies participating in this process, the Rovás Foundation (László Sípos, Tamás Rumi) and the Everson-Szelp working group (Szabolcs Szelp, Ádám Joó) were able to present their submissions in equal time frames. Both parties were given the opportunity to convince the participants of the meeting that they are worth supporting.

László Sípos: subsequently blocked the publication of his speech in writing.

Szabolcs Szelp: the Everson-Szelp submission only wants to standardize the Hungarian Rovás, which is relatively well known. They do not deny the existence of other Steppean Rovás scripts. On this issue, researchers have different opinions on the sound value of the signs. With regard to the Hungarian Rovás, the two sides have converged a lot – at least they have tried to do so. There are still substantial differences in the unification and separation of letter identity and forms.

Miklós Szondi: In the publications of the Rovás Foundation, the symbols DZ, DZS, Q, W, X, Y are used as Rovás letters. In Gödöllő we decided that these are not letters but ligatures. What is the parties’ position on this?

László Sípos: subsequently blocked the publication of his speech in writing.

Tamás Rumi: subsequently blocked the publication of his speech in writing.

Szabolcs Szelp: we are working with the relevant working group of the National Standards Organisation. They are guided by technical aspects and have many years of experience.

The Committee has received an indication that the draft submitted by the Hungarian Standards Board contains inappropriate signs, ligature-like. Some assemblies could be described in one way, others would like to be put in a separate catalogue. In February of this year, a letter was sent to the committee signed by László Sípos, stating that the Rovás Foundation represents the Hungarian rovo society and is in constant consultation with them.

Ádám Joó: the Rovás Foundation’s activity is a confluence of different activities that are not related, they communicate the sign system they use as a draft standard.

András Tisza: from a technical point of view, both drafts are suitable for computer operation. Someone has to step back. The fear remains that someone will come up with another version.

Decision of the meeting

1. The long-forgotten verb „róni” is the basis for the name of our Old writing activity. „Rójunkunk” or „rovásírjunk”?
2. The more old a script is, the more it is true that its direction is from right to left. Knowing this, we always emphasise that the primary direction of our rovás script is from right to left?
3. To say that our writing, which has survived in Szeklerland for the longest time, is Szekler-Hungarian is a misleading way of implying that Szekler is not Hungarian. Is it acceptable to use the „Hungarian Rovás” as a summary name?
4. The names of our runic monuments found abroad are given in Hungarian translation (e.g. the alphabet found in Nikolsburg is called Miklósvár) or in the case of keeping the foreign name, such as e.g. A copy of our alphabet found in Nikolsburg or our stick calendar found in Bologna. Which one do we recommend for use?
5. Will those present accept András Tisza’s proposal to use the name „Latin ábécé” as a model? „Rovás ábécé ” or „Rovás betűsor”?
6. The signs DZ, DZS, Q, W, X, Y from the Latin alphabet do not correspond to the „old Hungarian” alphabet’s „one sound – one sign” principle, they were not part of the alphabets as we know them. Are they part of the Hungarian Rovás alphabet?
7. Shall we accept the proposal of Sándor Vér that the currently proposed (curved H-sign) for the closed E-sign should not be used, but the Ö-sign of Mátyás Bél?
8. Do the participants of the meeting agree that the decision read out will be presented to the Hungarian Government in the hope that „Hungarian Rovásírás” will be included in the National Curriculum that is currently being prepared?

9.Which of the standardisation submissions to Unicode discussed in detail at the meeting should we support? The one submitted by Dr. Gábor Hosszú or the one submitted by Michael Everson – Szelp Szabolcs?

Due to lack of time, it was not discussed, so we did not decide on the rules for abbreviation, the rules for conjunctions, whether to write out high-pitched vowels the beginings of the word; whether or not to omit the letter H at the beginning of a word, and then Csaba Csatlós’ clarification in cases where vowels or consonants are omitted. Nor about whether aK should be treated as a letter or as a syllable.

DECISIONS

To describe our old writing activity, we use the verb „róni”, which sounds like this: „én rovok,te rósz, ő ró, mi rovunk, ti rótok, ők rónak”.

1. Our primary direction of writing is from right to left.
2. The name of our old writing: the „magyar rovás”.
3. When naming our Rovás historical find or preserved abroad, we should always add the term Hungarian Rovás find, such as the Hungarian Rovás find of Nikolsburg or the Hungarian Rovás find of Bologna.
4. The term „Rovás betűsor” is used instead of „Rovás ábécé”.
5. Signs other than the Hungarian Rovás alphabet such as DZ, DZS, Q, W, X, Y are not part of the Hungarian Rovás alphabet, which consists of the letters composed by Sándor Forrai.
6. As a closed E sign, we propose to use the Ö sign of Mátyás Bél in place of the curved H.
7. The participants will present a resolution to the Government of Hungary, asking for Hungarian Rovás to be part of the National Curriculum.
8. Among the standardization submissions to the ISO/IEC JTC1/SC2 International Committee for the Universal Unicode encoding of our old script, the meeting discussed the one submitted by Dr. Gábor Hosszú and the one submitted by Michael Everson-Sabolcs Szabolcs Szelp, and gave its support to the latter.

Group photo: Two people have blocked their picture from being shown. Their faces are blurred in the upper right.