1600-as évekből
Szamosközi István – aki Bocskai István erdélyi fejedelemnek volt az udvari történetírója – császárellenes verset írt latin nyelven, de úgy, hogy a császárt korholó kifejezéseket rovás-betűkkel írta.
Szamosközi István – aki Bocskai István erdélyi fejedelemnek volt az udvari történetírója – császárellenes verset írt latin nyelven, de úgy, hogy a császárt korholó kifejezéseket rovás-betűkkel írta.
Az eredetileg talán kőbe vésett templomfeliratról az 1751 és 1770 közötti évek valamelyikében pusztító tűzvészt követően már nem tudunk, azonban előtte két másolat is készült róla.
Egy 1483-ból származó ősnyomtatvány belső védőlapján találták ezt a rovás-betűsorunkat. A lapon latinul ez a cím olvasható: „A székelyek betűi, melyeket fára véstek vagy róttak”.
Árpád-házi Szent Erzsébet II. András király és merániai Gertrúd leányaként látta meg a napvilágot Sárospatakon 1207-ben (IV. Béla királyunk húgaként).
A világ ma ismert, terjedelmes szövegű legrégebbi írásos emléke ez, amit az erdélyi (ma Románia) Tatárlakán találtak 1961-ben.